Példabeszédek 28
1 Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.
Kötü kişi kendisini kovalayan olmasa bile kaçar, Doğrularsa genç aslan gibi yüreklidir.
2 Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.
Ayaklanan ülke çok başlı olur, Ama akıllı, bilgili kişi düzeni sağlar.
3 A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.
Yoksulu ezen yoksul, Ürünü harap eden sağanak yağmur gibidir.
4 A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.
Yasayı terk eden kötüyü över, Yerine getirense kötüye karşı çıkar.
5 A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.
Kötüler adaletten anlamaz, RAB'be yönelenlerse her yönüyle anlar.
6 Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.
Dürüst bir yoksul olmak, Yolsuzlukla zengin olmaktan yeğdir.
7 A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.
Kutsal Yasa'yı yerine getiren çocuk akıllıdır, Oburlarla arkadaşlık edense babasını utandırır.
8 A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, a ki könyörül a szegényeken.
Faiz ve tefecilikle malına mal katan kişi, Bunu yoksullara acıyan için biriktirir.
9 Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.
Yasaya kulağını tıkayanın Duası da iğrençtir.
10 A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.
Dürüst kişileri kötü yola saptıran Kendi kazdığı çukura düşer. İyiliği, özü sözü bir olanlar miras alacak.
11 Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.
Zengin kendini bilge sanır, Ama akıllı yoksul onun içini okur.
12 Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.
Doğruların zaferi coşkuyla kutlanır, Ama kötüler egemen olunca insan kaçacak yer arar.
13 A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.
Günahlarını gizleyen başarılı olmaz, İtiraf edip bırakansa merhamet bulur.
14 Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.
Günahtan çekinen ne mutludur! İnatçılık edense belaya düşer.
15 Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.
Yoksul halkı yöneten kötü kişi Kükreyen aslan, saldırgan ayı gibidir.
16 Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.
Gaddar önderin aklı kıttır; Haksız kazançtan nefret edense uzun ömürlü olur.
17 Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.
Adam öldürmekten vicdan azabı çeken, mezara dek kaçacaktır; Kimse ona yardım etmesin.
18 A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.
Alnı ak yaşayan kurtulur, Yolsuzluk yapan ansızın yıkıma uğrar.
19 A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.
Toprağını işleyenin ekmeği bol olur, Hayal peşinde koşansa yoksulluğa doyar.
20 A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.
Güvenilir kişi bolluğa erer, Zengin olmaya can atansa beladan kurtulamaz.
21 Személyt válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember.
Hatır gözetmek iyi değildir, Çünkü insan bir lokma ekmek için bile suç işler.
22 Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.
Cimri servet peşinde koşar, Yoksulluğa uğrayacağını düşünmez.
23 A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.
Başkasını azarlayan sonunda Pohpohlayandan daha çok beğeni kazanır.
24 A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.
Annesini ya da babasını soymayı günah saymayan, Haydutla birdir.
25 A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik.
Açgözlü kavga çıkarır, RAB'be güvenense bolluk içinde yaşar.
26 A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.
Kendine güvenen akılsızdır, Bilgece davranan güvenlikte olur.
27 A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.
Yoksula verenin eksiği olmaz, Yoksulu görmezden gelense bir sürü lanete uğrar.
28 Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.
Kötüler egemen olunca insan kaçacak yer arar, Ama kötüler yok olunca doğrular çoğalır.
