Példabeszédek 26
1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
Como la nieve en el verano, y la lluvia en la siega, así conviene al loco la honra.
2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
Como el gorrión en su vagar, y como la golondrina en su vuelo, así la maldición sin causa nunca vendrá.
3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
El látigo para el caballo, y el cabestro para el asno, y la vara para el cuerpo del loco.
4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
Nunca respondas al loco en conformidad a su locura, para que no seas tú también como él.
5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Responde al loco mostrándole su locura, para que no se estime sabio en su opinión.
6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
El que da un cargo al que no tiene facultad para ejercitarlo, es el que envía algo por mano del loco; y beberá el daño.
7 Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
Así como camina el cojo; es el proverbio en la boca del loco.
8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
Como quien liga la piedra en la honda, así es el que da honra al loco.
9 Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
Espinas hincadas en mano del embriagado, tal es el proverbio en la boca de los locos.
10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
El gran Dios cría todas las cosas; y al loco da la paga, y a los transgresores da el salario.
11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
Como perro que vuelve a su vómito, así el loco que repite su locura.
12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
¿Has visto hombre sabio en su propia opinión? Más esperanza hay del loco que de él.
13 Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
Dice el perezoso: El león está en el camino; el león está en las calles.
14 Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
Las puertas se revuelven en sus quicios; así el perezoso en su cama.
15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
Esconde el perezoso su mano en el seno; se cansa de volverla a su boca.
16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
Más sabio es el perezoso en su propia opinión que siete que le den consejo.
17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
El que pasando se deja llevar de la ira en pleito ajeno, es como el que toma al perro por las orejas.
18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
Como el que enloquece, y echa llamas, y saetas, y muerte,
19 Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
tal es el hombre que daña a su amigo, y dice: Ciertamente lo hice por broma.
20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
Sin leña se apaga el fuego; y donde no hay chismoso, cesa la contienda.
21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
El carbón para brasas, y la leña para el fuego; y el hombre rencilloso para encender contienda.
22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
Las palabras del chismoso parecen blandas; mas ellas entran hasta lo secreto del vientre.
23 Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
Como escoria de plata echada sobre el tiesto, son los labios enardecidos y el corazón malo.
24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
El que odia disimula con sus labios; mas en su interior maquina engaño.
25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
Cuando hablare amigablemente, no le creas; porque siete abominaciones hay en su corazón.
26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
Aunque su odio se encubre en el desierto; su malicia será descubierta en la congregación.
27 A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
El que cavare sima, caerá en ella; y el que revuelva la piedra, a él volverá.
28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
La falsa lengua aborrece al que atormenta; y la boca lisonjera hace resbaladero.
