< Példabeszédek 26 >

1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
Som snø um sumaren og regn i skurden, so høver ikkje æra for ein dåre.
2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
Som sporven flaksar burt og svala flyg, so råkar ikkje grunnlaus forbanning.
3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
Svipa til hesten, taum til asnet, og ris til ryggen på dårar.
4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
Svar ikkje dåren etter hans dårskap, so du ei skal verta lik han, du og!
5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Svara dåren etter hans dårskap, so han ei skal tykkja han sjølv er vis!
6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
Føterne høgg han av seg, og vald fær han drikka, han som sender bod med ein dåre.
7 Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
Visne heng vanfør manns føter, so og ordtak i munnen på dårar
8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
som å binda ein stein i slyngja, soleis er det å gjeva ein dåre æra.
9 Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
Som klungergrein i handi på drukken mann, so er ordtak i munnen på dårar.
10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
Som ein skyttar som sårar alle, so er den som leiger dåren og kvar som fer framum.
11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
Som hund som snur seg til si eigi spya, so er ein dåre som kjem att til narreskapen sin.
12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
Ser du ein mann som tykkjer sjølv at han er vis, då er det større von for dåren enn for honom.
13 Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
Letingen segjer: «D’er villdyr på vegen, ei løva i gatorne.»
14 Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
Døri snur seg på gjengi, og letingen snur seg i sengi.
15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
Stikk den late si hand i fatet, han evast med å ta ho upp til munnen att.
16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
Letingen tykkjest visare vera enn sju som gjev vituge svar.
17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
Han triv i øyro på framumfarande hund, han som ryk upp i sinne for trætta som ikkje kjem han ved.
18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
Som ein galen som skyt med brennende pilar - drepande skot -
19 Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
so er ein mann som svik sin næste og segjer: «Eg gjorde det berre på gaman.»
20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
Når veden tryt, so sloknar elden, er baktalar burte, stoggar striden.
21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
Som kol vert til gløder og ved til eld, so kveikjer kranglaren kiv.
22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
Baktalar-ord er som lostemat, dei glid so godt ned i livet.
23 Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
Som sylv-glasering på skålbrot er brennande lippor når hjarta er vondt.
24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
Med lipporne skaper ein uven seg til, men inni seg gøymer han svik.
25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
Gjer han seg blidmælt, tru honom ei, for sju slag styggedom bur i hans hjarta.
26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
Hatet dyl seg i svik, men lyt syna sin vondskap i folkemugen.
27 A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
Den som grev ei grav, skal stupa nedi, den som velter ein stein, skal få han yver seg att.
28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
Den falske tunga hatar deim som ho hev krasa, og den sleipe munnen fører til fall.

< Példabeszédek 26 >