Példabeszédek 26
1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
Ndenge mvula ya pembe elimwaka na tango ya molunge, mpe mvula enokaka te na tango ya elanga, ndenge wana mpe lokumu oyo bapesi na zoba ekowumela na ye te.
2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
Ndenge ndeke ya moke oyo babengaka mwano ekendaka bipai na bipai to mbilambila epumbwaka-pumbwaka, ndenge wana mpe elakeli mabe ezwaka te moto oyo asali na ye mabe te.
3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
Ndenge fimbu ezalaka malamu mpo na mpunda, mpe ekangiseli ezalaka malamu mpo na monoko ya ane, ndenge wana mpe fimbu ezalaka malamu mpo na mokongo ya zoba.
4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
Kozongisela zoba te kolanda bozoba na ye, noki te okokokana na ye.
5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Zongisela zoba kolanda bozoba na ye, noki te akomimona moto ya bwanya na miso na ye moko.
6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
Moto oyo atindaka sango na nzela ya zoba azali lokola moto oyo amikati makolo mpe amilukeli makambo.
7 Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
Ndenge makolo ya ebosono ezalaka makasi te, ndenge wana mpe masese ezalaka na nguya te kati na monoko ya zoba.
8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
Kopesa zoba lokumu ezali lokola kotia libanga na ebambelo mabanga.
9 Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
Lisese kati na monoko ya zoba ezali lokola etape ya banzube kati na loboko ya moto oyo alangwe masanga.
10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
Moto oyo azwaka zoba to moleki nzela na mosala azali lokola soda oyo azokisaka moto nyonso na likonga.
11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
Ndenge kaka mbwa ezongelaka kolia biloko oyo yango moko esanzi, ndenge wana mpe zoba azongelaka bozoba na ye.
12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
Eleki malamu kotia elikya na zoba, na esika ete otia elikya na moto oyo amimonaka moto ya bwanya na miso na ye moko.
13 Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
Moto ya goyigoyi alobaka: « Nkosi ekangi nzela! Nyama moko ya mabe ezali na kati-kati ya balabala! »
14 Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
Moto ya goyigoyi abalukaka na mbeto na ye ndenge ekuke ebalukaka na biloko oyo efungolaka yango.
15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
Moto ya goyigoyi akotisaka loboko na ye kati na bilei, kasi akokaka te kozongisa yango na monoko.
16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
Moto ya goyigoyi amimonaka ete azali na bwanya koleka bato sambo ya mayele.
17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
Moto oyo akotaka makambo oyo etali ye te azali lokola moto oyo akangi mbwa na matoyi.
18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
Ndenge moto ya liboma abwakaka moto, makonga mpe kufa,
19 Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
ndenge wana mpe moto oyo akosi moninga na ye alobaka: « Ezalaki kaka mpo na kosala maseki! »
20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
Soki bakoni ezali te, moto ekokufa; soki bato ya songisongi bazali te, koswana ekokita.
21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
Ndenge makala engalaka na mbabola, mpe bakoni epelisaka moto, ndenge wana mpe moto oyo alinga koswana ayeisaka matata.
22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
Maloba ya moto ya songisongi ezalaka lokola bilei ya kitoko, ekitaka na esengo kino na libumu.
23 Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
Maloba ya sukali ya moto ya motema mabe ezalaka lokola palata ya mbindo oyo bapakoli na mbeki basala na mabele.
24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
Moto oyo ayinaka moninga na ye amibombaka na maloba na ye, kasi atondi na lokuta kati na motema na ye.
25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
Ata soki abimisi maloba ya esengo, kondimela ye te, pamba te makambo sambo ya mbindo ebombama kati na motema na ye.
26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
Akoki solo kobomba makanisi na ye ya mabe na maloba ya lokuta, kasi motema mabe na ye ekosuka se na koyebana na miso ya bato nyonso.
27 A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
Moto oyo atimolaka libulu akweyaka ye moko kati na yango; mpe moto oyo atindikaka libanga, libanga yango ekozongela kaka ye moko.
28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
Lolemo ya lokuta eyinaka bato oyo ezokisi, mpe maloba ya sukali ememaka libebi.
