Példabeszédek 26
1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
As snow in summer, and as rain in harvest, So honour [is] not comely for a fool.
2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
As a bird by wandering, as a swallow by flying, So reviling without cause doth not come.
3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
A whip is for a horse, a bridle for an ass, And a rod for the back of fools.
4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
Answer not a fool according to his folly, Lest thou be like to him — even thou.
5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Answer a fool according to his folly, Lest he be wise in his own eyes.
6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
He is cutting off feet, he is drinking injury, Who is sending things by the hand of a fool.
7 Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
Weak have been the two legs of the lame, And a parable in the mouth of fools.
8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
As one who is binding a stone in a sling, So [is] he who is giving honour to a fool.
9 Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
A thorn hath gone up into the hand of a drunkard, And a parable in the mouth of fools.
10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
Great [is] the Former of all, And He is rewarding a fool, And is rewarding transgressors.
11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
As a dog hath returned to its vomit, A fool is repeating his folly.
12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
Thou hast seen a man wise in his own eyes, More hope of a fool than of him!
13 Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
The slothful hath said, 'A lion [is] in the way, A lion [is] in the broad places.'
14 Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
The door turneth round on its hinge, And the slothful on his bed.
15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
The slothful hath hid his hand in a dish, He is weary of bringing it back to his mouth.
16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
Wiser [is] the slothful in his own eyes, Than seven [men] returning a reason.
17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
Laying hold on the ears of a dog, [Is] a passer-by making himself wrath for strife not his own.
18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
As [one] pretending to be feeble, Who is casting sparks, arrows, and death,
19 Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
So hath a man deceived his neighbour, And hath said, 'Am not I playing?'
20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
Without wood is fire going out, And without a tale-bearer, contention ceaseth,
21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
Coal to burning coals, and wood to fire, And a man of contentions to kindle strife.
22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
The words of a tale-bearer [are] as self-inflicted wounds, And they have gone down [to] the inner parts of the heart.
23 Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
Silver of dross spread over potsherd, [Are] burning lips and an evil heart.
24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
By his lips doth a hater dissemble, And in his heart he placeth deceit,
25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
When his voice is gracious trust not in him, For seven abominations [are] in his heart.
26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
Hatred is covered by deceit, Revealed is its wickedness in an assembly.
27 A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
Whoso is digging a pit falleth into it, And the roller of a stone, to him it turneth.
28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
A lying tongue hateth its bruised ones, And a flattering mouth worketh an overthrow!
