Példabeszédek 26
1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
As snow in summer, and as rain in harvest, So honor is not becoming to a fool.
2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
As the sparrow wandereth, and the swallow flieth away, So the curse without cause shall not come.
3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
A whip for the horse, a bridle for the ass, And a rod for the back of the fool.
4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
Answer not a fool according to his folly, Lest thou also become like to him.
5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Answer a fool according to his folly, Lest he be wise in his own conceit.
6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
He cutteth off the feet, and drinketh damage, Who sendeth a message by the hand of a fool.
7 Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
The legs of a lame man hang loose; So is it with a proverb in the mouth of fools.
8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
As he who bindeth a stone in a sling, So is he that giveth honor to a fool.
9 Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
As a thorn lifted up by the hand of a drunkard, So is a proverb in the mouth of fools.
10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
As an archer who woundeth every one, So is he who hireth fools and hireth wayfarers.
11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
As a dog returneth to that which he hath vomited, So a fool repeateth his folly.
12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
Seest thou a man wise in his own conceit? There is more hope of a fool than of him.
13 Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
The slothful man saith, “There is a lion in the way; There is a lion in the streets.”
14 Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
As a door turneth upon its hinges, So doth the sluggard upon his bed.
15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
The sluggard dippeth his hand into the dish; It grieveth him to bring it again to his mouth.
16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
The sluggard is wiser in his own conceit Than seven men who can render a reason.
17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
As one that taketh a dog by the ears, So is he who, passing by, is enraged on account of the quarrel of another.
18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
As a madman That casteth about darts, arrows, and death,
19 Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
So is the man who deceiveth his neighbor, And saith, “Was I not in sport?”
20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
Where there is no wood, the fire goeth out; So, where there is no talebearer, contention ceaseth.
21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
As coal is for heat, and as wood for fire, So is a contentious man for kindling strife.
22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
The words of a talebearer are like dainties; For they go down to the innermost parts of the body.
23 Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
As drossy silver spread over an earthen vessel, So are warm lips and an evil heart.
24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
The hater dissembleth with his lips, And layeth up deceit within him.
25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
When he speaketh fair, believe him not! For there are seven abominations in his heart.
26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
His hatred is covered by deceit; His wickedness shall be revealed in the great assembly.
27 A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
He that diggeth a pit shall fall therein; And he that rolleth a stone, it shall return upon him.
28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
A lying tongue hateth those whom it woundeth, And a flattering mouth worketh ruin.
