< Példabeszédek 25 >

1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
Ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedtek Chizkija, Jehúda királyának emberei.
2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
Isten dicsősége elrejteni a dolgot, s a királyok dicsősége: kikutatni a dolgot.
3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
Az ég magasságra s a föld mélységre – s a királyok szíve kikutathatatlan.
4 Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
Eltávolították a salakot az ezüstből, s előállt az ötvös számára az edény:
5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
távolítsák el a gonoszt a király elől, s megszilárdul az igazság által trónja.
6 Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
Ne büszkélkedjél a király előtt és a nagyoknak helyére ne állj;
7 Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
mert jobb, ha mondják neked: jer fel ide, semhogy megalázzanak a nemes előtt, a hogy látták szemeid.
8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
Ne indulj hamar pörre, mert ugyan mit teszel majd a végén; mikor téged megszégyenít felebarátod.
9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
Pörödet viseld felebarátoddal, de másnak titkát ne áruld el;
10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
nehogy meggyalázzon téged az, a ki hallja, és rossz híred nem szűnik meg.
11 Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
Arany almák ezüst díszítményekben: a maga módjára elmondott szó.
12 Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
Arany gyűrű és színarany ékszer: bölcs feddő halló fülnek.
13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
Mint hónak hidege aratás napján, olyan a hűséges követ a küldőinek, és urának lelkét felüdíti.
14 Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
Felhők meg szél, de nincs eső: ember, ki dicsekedik hazug adománnyal.
15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
Hosszantűrés által rábeszélhető a fejedelem és puha nyelv csontot tör.
16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
Mézet találtál, egyél a míg elég neked, nehogy, jól lakván vele, kihánynád.
17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
Gyérré tedd lábadat barátod házában, nehogy jól lakván veled, meggyűlölne téged.
18 Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
Buzogány és kard és élesített nyíl: ember, a ki felebarátja ellen hamis tanúként vall.
19 Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
Romlott fog, tántorgó láb: menedék, mely cserben hagy a szorongatás napján.
20 Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
A ki leveti a ruhát fagynak napján, eczet a salétromra: olyan a ki énekeket énekel szomorú szívre.
21 Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
Ha éhezik gyűlölőd, adj ennie kenyeret, és ha, szomjazik, adj innia vizet;
22 Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
mert parazsat kaparsz fejére, és az Örökkévaló megfizet neked.
23 Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
Az északi szél esőt szül, és bosszús arczot a titkos nyelv.
24 Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
Jobb a háztető sarkában lakni, mint czivódó asszony és közös ház.
25 Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
Hideg víz a bágyadt lélekre, olyan a jó hír messze országból.
26 Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
Fölkavart forrás és elrontott kútfő: az igaz, a ki meginog a gonosz előtt.
27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
Mézet sokat enni nem jó, s a dicsőség kutatása dicsőség.
28 Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
Város, melybe rést törtek, mely fal nélkül van: ember, kinek indulatára nincsen fékezés.

< Példabeszédek 25 >