Példabeszédek 25
1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
Also these are Proverbs of Solomon, that men of Hezekiah king of Judah transcribed: —
2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
The honour of God [is] to hide a thing, And the honour of kings to search out a matter.
3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
The heavens for height, and the earth for depth, And the heart of kings — [are] unsearchable.
4 Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
Take away dross from silver, And a vessel for the refiner goeth forth,
5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
Take away the wicked before a king, And established in righteousness is his throne.
6 Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
Honour not thyself before a king, And in the place of the great stand not.
7 Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
For better [that] he hath said to thee, 'Come thou up hither,' Than [that] he humble thee before a noble, Whom thine eyes have seen.
8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
Go not forth to strive, haste, turn, What dost thou in its latter end, When thy neighbour causeth thee to blush?
9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
Thy cause plead with thy neighbour, And the secret counsel of another reveal not,
10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
Lest the hearer put thee to shame, And thine evil report turn not back.
11 Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
Apples of gold in imagery of silver, [Is] the word spoken at its fit times.
12 Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
A ring of gold, and an ornament of pure gold, [Is] the wise reprover to an attentive ear.
13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
As a vessel of snow in a day of harvest, [So is] a faithful ambassador to those sending him, And the soul of his masters he refresheth.
14 Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
Clouds and wind, and rain there is none, [Is] a man boasting himself in a false gift.
15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
By long-suffering is a ruler persuaded, And a soft tongue breaketh a bone.
16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
Honey thou hast found — eat thy sufficiency, Lest thou be satiated [with] it, and hast vomited it.
17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
Withdraw thy foot from thy neighbour's house, Lest he be satiated [with] thee, and have hated thee.
18 Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
A maul, and a sword, and a sharp arrow, [Is] the man testifying against his neighbour a false testimony.
19 Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
A bad tooth, and a tottering foot, [Is] the confidence of the treacherous in a day of adversity.
20 Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
Whoso is taking away a garment in a cold day, [Is as] vinegar on nitre, And a singer of songs on a sad heart.
21 Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
If he who is hating thee doth hunger, cause him to eat bread, And if he thirst, cause him to drink water.
22 Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
For coals thou art putting on his head, And Jehovah giveth recompense to thee.
23 Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
A north wind bringeth forth rain, And a secret tongue — indignant faces.
24 Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
Better to sit on a corner of a roof, Than [with] a woman of contentions, and a house of company.
25 Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
[As] cold waters for a weary soul, So [is] a good report from a far country.
26 Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
A spring troubled, and a fountain corrupt, [Is] the righteous falling before the wicked.
27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
The eating of much honey is not good, Nor a searching out of one's own honour — honour.
28 Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
A city broken down without walls, [Is] a man without restraint over his spirit!
