< Példabeszédek 25 >
1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
These also are proverbs of Solomon, which the men of Hezekiah king of Judah copied out.
2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
It is the glory of God to conceal a thing: but the glory of kings is to search out a matter.
3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
The heaven for height, and the earth for depth, and the heart of kings is unsearchable.
4 Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
Take away the dross from the silver, and there cometh forth a vessel for the finer:
5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
Take away the wicked [from] before the king, and his throne shall be established in righteousness.
6 Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
Put not thyself forward in the presence of the king, and stand not in the place of great men:
7 Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
For better is it that it be said unto thee, Come up hither; than that thou shouldest be put lower in the presence of the prince, whom thine eyes have seen.
8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
Go not forth hastily to strive, lest [thou know not] what to do in the end thereof, when thy neighbour hath put thee to shame.
9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
Debate thy cause with thy neighbour [himself], and disclose not the secret of another:
10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
Lest he that heareth it revile thee, and thine infamy turn not away.
11 Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
A word fitly spoken is [like] apples of gold in baskets of silver.
12 Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
[As] an earring of gold, and an ornament of fine gold, [so is] a wise reprover upon an obedient ear.
13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
As the cold of snow in the time of harvest, [so is] a faithful messenger to them that send him; for he refresheth the soul of his masters.
14 Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
[As] clouds and wind without rain, [so is] he that boasteth himself of his gifts falsely.
15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
By long forbearing is a ruler persuaded, and a soft tongue breaketh the bone.
16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
Hast thou found honey? eat so much as is sufficient for thee; lest thou be filled therewith, and vomit it.
17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
Let thy foot be seldom in thy neighbour’s house; lest he be weary of thee, and hate thee.
18 Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
A man that beareth false witness against his neighbour is a maul, and a sword, and a sharp arrow.
19 Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
Confidence in an unfaithful man in time of trouble is [like] a broken tooth, and a foot out of joint.
20 Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
[As] one that taketh off a garment in cold weather, [and as] vinegar upon nitre, so is he that singeth songs to an heavy heart.
21 Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
If thine enemy be hungry, give him bread to eat; and if he be thirsty, give him water to drink:
22 Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
For thou shalt heap coals of fire upon his head, and the LORD shall reward thee.
23 Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
The north wind bringeth forth rain: so doth a backbiting tongue an angry countenance.
24 Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
It is better to dwell in the comer of the housetop, than with a contentious woman in a wide house.
25 Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
[As] cold waters to a thirsty soul, so is good news from a far country.
26 Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
[As] a troubled fountain, and a corrupted spring, [so is] a righteous man that giveth way before the wicked.
27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
It is not good to eat much honey: so [for men] to search out their own glory is [not] glory.
28 Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
He whose spirit is without restraint is [like] a city that is broken down and hath no wall.