Példabeszédek 25
1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
These are also parables of Solomon, which the men of Ezechias king of Juda copied out.
2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
It is the glory of God to conceal the word, and the glory of kings to search out the speech.
3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
The heaven above, and the earth beneath, and the heart of kings is unsearchable.
4 Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
Take away the rust from silver, and there shall come forth a most pure vessel:
5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
Take away wickedness from the face of the king, and his throne shall be established with justice.
6 Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
Appear not glorious before the king, and stand not in the place of great men.
7 Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
For it is better that it should be said to thee: Come up hither; than that thou shouldst be humbled before the prince.
8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
The things which thy eyes have seen, utter not hastily in a quarrel: lest afterward thou mayst not be able to make amends, when thou hast dishonoured thy friend.
9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
Treat thy cause with thy friend, and discover not the secret to a stranger:
10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
Lest he insult over thee, when he hath heard it, and cease not to upbraid thee. Grace and friendship deliver a man: keep these for thyself, lest thou fall under reproach.
11 Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
To speak a word in due time, is like apples of gold on beds of silver.
12 Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
As an earring of gold and a bright pearl, so is he that reproveth the wise, and the obedient ear.
13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
As the cold of snow in the time of harvest, so is a faithful messenger to him that sent him, for he refresheth his soul.
14 Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
As clouds, and wind, when no rain followeth, so is the man that boasteth, and doth not fulfill his promises.
15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
By patience a prince shall be appeased, and a soft tongue shall break hardness.
16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
Thou hast found honey, eat what is sufficient for thee, lest being glutted therewith thou vomit it up.
17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
Withdraw thy foot from the house of thy neighbour, lest having his fill he hate thee.
18 Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
A man that beareth false witness against his neighbour, is like a dart and a sword and a sharp arrow.
19 Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
To trust to an unfaithful man in the time of trouble, is like a rotten tooth, and weary foot,
20 Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
And one that looseth his garment in cold weather. As vinegar upon nitre, so is he that singeth songs to a very evil heart. As a moth doth by a garment, and a worm by the wood: so the sadness of a man consumeth the heart.
21 Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
If thy enemy be hungry, give him to eat: if he thirst, give him water to drink:
22 Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
For thou shalt heap hot coals upon his head, and the Lord will reward thee.
23 Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
The north wind driveth away rain, as doth a sad countenance a backbiting tongue.
24 Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
It is better to sit in a corner of the housetop, than with a brawling woman, and in a common house.
25 Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
As cold water to a thirsty soul, so is good tidings from a far country.
26 Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
A just man falling down before the wicked, is as a fountain troubled with the foot, and a corrupted spring.
27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
As it is not good for a man to eat much honey, so he that is a searcher of majesty, shall be overwhelmed by glory.
28 Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
As a city that lieth open and is not compassed with walls, so is a man that cannot refrain his own spirit in speaking.
