Példabeszédek 25
1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
Jaké i tato jsou přísloví Šalomounova, kteráž shromáždili muži Ezechiáše, krále Judského:
2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
Sláva Boží jest skrývati věc, ale sláva králů zpytovati věc.
3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
Vysokosti nebes, a hlubokosti země, a srdce králů není žádného vystižení.
4 Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
Jako když bys odjal trůsku od stříbra, ukáže se slevači nádoba čistá:
5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
Tak když odejmeš bezbožného od oblíčeje králova, tedy utvrzen bude v spravedlnosti trůn jeho.
6 Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
Nestavěj se za znamenitého před králem, a na místě velikých nestůj.
7 Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
Nebo lépe jest, aťby řečeno bylo: Vstup sem, nežli abys snížen byl před knížetem; což vídávají oči tvé.
8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
Nevcházej v svár kvapně, tak abys naposledy něčeho se nedopustil, kdyby tě zahanbil bližní tvůj.
9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
Srovnej při svou s bližním svým, a tajné věci jiného nevyjevuj,
10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
Aťby lehkosti neučinil ten, kdož by to slyšel, až by i zlá pověst tvá nemohla jíti nazpět.
11 Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
Jablka zlatá s řezbami stříbrnými jest slovo propověděné případně.
12 Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
Náušnice zlatá a ozdoba z ryzího zlata jest trestatel moudrý u toho, jenž poslouchá.
13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
Jako studenost sněžná v čas žně, tak jest posel věrný těm, kteříž jej posílají; nebo duši pánů svých očerstvuje.
14 Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
Jako oblakové a vítr bez deště, tak člověk, kterýž se chlubí darem lživým.
15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
Snášelivostí nakloněn bývá vývoda, a jazyk měkký láme kosti.
16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
Nalezneš-li med, jez, pokudž by dosti bylo tobě, abys snad nasycen jsa jím, nevyvrátil ho.
17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
Zdržuj nohu svou od domu bližního svého, aby syt jsa tebe, neměl tě v nenávisti.
18 Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
Kladivo a meč a střela ostrá jest každý, kdož mluví falešné svědectví proti bližnímu svému.
19 Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
Zub vylomený a noha vytknutá jest doufání v převráceném v den úzkosti.
20 Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
Jako ten, kdož svláčí oděv v čas zimy, a ocet lije k sanitru, tak kdož zpívá písničky srdci smutnému.
21 Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
Jestliže by lačněl ten, jenž tě nenávidí, nakrm jej chlebem, a žíznil-li by, napoj jej vodou.
22 Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
Nebo uhlí řeřavé shromáždíš na hlavu jeho, a Hospodin odplatí tobě.
23 Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
Vítr půlnoční zplozuje déšť, a tvář hněvivá jazyk tajně utrhající.
24 Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
Lépe jest bydliti v koutě na střeše, nežli s ženou svárlivou v domě společném.
25 Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
Voda studená duši ustalé jest novina dobrá z země daleké.
26 Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
Studnice nohami zakalená a pramen zkažený jest spravedlivý z místa svého před bezbožným vystrčený.
27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
Jísti mnoho medu není dobře; tak zpytování slávy jejich není slavné.
28 Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
Město rozbořené beze zdi jest muž, kterýž nemá moci nad duchem svým.
