Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Yamanlargha reshk qilma, Ular bilen bardi-keldi qilishni arzu qilma;
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
Chünki ularning köngli zorawanliqnila oylar; Ularning aghzi azar yetküzüshni sözler.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
Aile bolsa danaliq asasida berpa qilinar; Chüshinish bilen mustehkemliner.
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
Bilim bilen öyning xaniliri herxil qimmetlik, ésil göherlerge toldurular.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
Dana adem zor küchke igidur; Bilimi bar adem qudritini ashurar.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
Puxta nesihetler bilen jeng qilghin; Ghelibe bolsa Birdinbir Ulugh Meslihetchi bilen bolar.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Danaliq eqilsiz ademge nisbeten tolimu égiz, chüshiniksizdur; [Chonglar] sheher derwazisi aldigha yighilghanda u zuwan achalmas.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
Eskilikni niyetligen adem «suyiqestchi» atilar.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
Exmeqliqtin bolghan niyet gunahdur; Hakawur kishi ademlerge yirginchliktur.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
Béshinggha éghir kün chüshkende jasaretsiz bolsang, Küchsiz hésablinisen.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
[Sewebsiz] ölümge tartilghanlarni qutquzghin; Boghuzlinish xewpide turghanlardin yardem qolungni tartma;
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
Eger sen: «Bu ishtin xewirimiz yoqtur» déseng, Her ademning könglini tarazigha Salghuchi buni körmesmu? Jéningni hayat Saqlighuchi uni bilmesmu? U herbir insan balsining öz qilghanliri boyiche ularning özige yandurmasmu?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
I oghlum, hesel [tapsang] istimal qil, u yaxshidur. Here könikidin alghan hesel bolsa tatliq tétiydu;
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
Danaliq bilen tonushsang, umu könglüngge shuningdek bolar; Uni tapqiningda jezmen yaxshi köridighan kününg bolidu, Arzu-ümiding bikargha ketmes.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
I rezil adem, heqqaniyning öyige yoshurun hujum qilishni kütme, Uning turalghusini bulighuchi bolma!
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
Chünki heqqaniy yette qétim yiqilip chüsher, Biraq axiri yene ornidin turar. Lékin rezil kishi külpet ichige putliship chüsher.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Reqibing yiqilip ketse xush bolup ketme, Düshmining putliship chüshse shadlanma;
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
Perwerdigar buni körgende, Bu qiliqingni yaxshi körmey, Belkim ghezipini reqibingge chüshürmesliki mumkin.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Yamanlar [rawaj tapsa], biaram bolup ketme; Rezillerge reshk qilma.
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
Chünki yamanlarning kélechiki yoqtur, Uning chirighimu öchürüler.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
I oghlum, Perwerdigardin qorqqin, padishahnimu hörmet qil. Qutratquchilar bilen arilashma.
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
Bundaq kishilerge kélidighan balayi’apet ushtumtut bolar, [Perwerdigar bilen padishahning] ularni qandaq yoqitidighanliqini bilemsen?
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Bularmu aqilanilerning sözliridur: — Sot qilghanda bir terepke yan bésish qet’iy bolmas.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
Jinayetchige: «Eyibsiz sen» dep höküm chiqarghan kishige, Xelqler lenet éytar; El-yurtlar uningdin nepretliner.
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
Biraq ular jinayetchining gunahini échip tashlighan kishidin xursen bolar, Ular uninggha bext-saadet tilisher.
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Durus jawab bergüchi, Goyaki kishining lewlirige söygüchidur.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Awwal sirtta ishliringning yolini hazirlap, Étiz-ériqliringni teyyarla, Andin öyüngni salghin.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Yéqininggha qarshi asassiz guwahliq qilma; Aghzingdin héch yalghanchiliq chiqarma.
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
«U manga qandaq qilghan bolsa, menmu uninggha shundaq qilimen, Uning manga qilghinini özige yandurimen», dégüchi bolma.
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
Men hurunning étizliqidin öttim, Eqilsizning üzümzarliqi yénidin mangdim,
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
Mana, her yéridin tikenler ösüp chiqqan, Xoxilar yer yüzini bésip ketken, Qoruq témi örülüp ketken!
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Ularni körgech, obdan oylandim; Körginimdin sawaq aldim: —
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
Sen: «Yene birdem közümni yumuwalay, Yene birdem uxliwalay, Yene birdem put-qolumni almap yétiwalay» — déseng,
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
Namratliq bulangchidek séni bésip kéler, Hajetmenlik qalqanliq eskerdek sanga hujum qilar.
