Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Não tenhas inveja dos homens malignos, nem desejes estar com eles,
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
Porque o seu coração medita a rapina, e os seus lábios falam a malícia.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
Com a sabedoria se edifica a casa, e com a inteligência se estabelece:
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
E pelo conhecimento se encherão as câmaras de todas as substâncias preciosas e deleitáveis.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
E o varão sábio é forte, e o varão de conhecimento consolida a força.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
Porque com conselhos prudentes tu farás a guerra; e há vitória na multidão dos conselheiros.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
É demasiadamente alta para o tolo toda a sabedoria; na porta não abrirá a sua boca.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
Aquele que cuida em fazer mal mestre de maus intentos o chamarão.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
O pensamento do tolo é pecado, e é abominável aos homens o escarnecedor.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
Se te mostrares frouxo no dia da angústia, a tua força será estreita.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Livra aos que estão tomados para a morte, e aos que levam para matança, se os poderes retirar.
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
Se disseres: Eis que o não sabemos: porventura aquele que pondera os corações não o entenderá? e aquele que atenta para a tua alma não o saberá? porque pagará ao homem conforme a sua obra.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
Come mel, meu filho, porque é bom, e o favo de mel é doce ao teu paladar.
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
Tal será o conhecimento da sabedoria para a tua alma: se a achares, haverá para ti galardão, e não será cortada a tua expectação.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Não espies a habitação do justo, ó ímpio, nem assoles a sua câmara.
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
Porque sete vezes cairá o justo, e se levantará; mas os ímpios tropeçarão no mal
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Quando cair o teu inimigo, não te alegres, nem quando tropeçar se regozije o teu coração.
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
Para que o Senhor o não veja, e seja mau aos seus olhos, e desvie dele a sua ira.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Não te indignes acerca dos malfeitores, nem tenhas inveja dos ímpios,
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
Porque o maligno não terá galardão, e a lâmpada dos ímpios se apagará.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
Teme ao Senhor, filho meu, e ao rei, e não te entremetas com os que buscam mudança.
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
Porque de repente se levantará a sua perdição, e a ruína deles ambos quem a sabe?
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Também estes são provérbios dos sábios: Ter respeito a pessoas no juízo não é bom.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
O que disser ao ímpio: Justo és: os povos o amaldiçoarão, as nações o detestarão.
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
Mas para os que o repreenderem haverá delícias, e sobre eles virá a benção do bem
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Beijados serão os lábios do que responde com palavras retas.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Prepara de fora a tua obra, e aparelha-a no campo, e então edifica a tua casa.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Não sejas testemunha sem causa contra o teu próximo; porque enganarias com os teus beiços?
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
Não digas: Como ele me fez a mim, assim o farei eu a ele: pagarei a cada um segundo a sua obra.
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
Passei pelo campo do preguiçoso, e junto à vinha do homem falto de entendimento;
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
E eis que toda estava cheia de cardos, e a sua superfície coberta de ortigas, e a sua parede de pedra estava derribada.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
O que tendo eu visto, o tomei no coração, e, vendo-o, recebi instrução.
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
Um pouco de sono, adormecendo um pouco; encruzando as mãos outro pouco, para estar deitado.
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
Assim te sobrevirá a tua pobreza como um caminhante, e a tua necessidade como um homem armado.
