Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Neiekarsies uz nelabiem cilvēkiem un nekāro būt ar viņiem;
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
Jo viņu sirds domā uz postu, un viņu lūpas runā mokas.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
Ar gudrību uzceļ namu un ar saprašanu to stiprina,
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
Un ar samaņu pilda kambarus ar visādu dārgu un jauku bagātību.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
Gudrs vīrs ir spēcīgs, un vīrs, kam atzīšana, ir varens spēkā;
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
Jo ar gudriem padomiem tu izvedīsi savu karu, un uzvarēšana ir, kur padoma devēju papilnam.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Ģeķim gudrība ir neaizsniedzama; savu muti lai tas neatdara pilsētas vārtos.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
Kas tīšām ļaunu dara, tas jāsauc blēdis pār visiem blēžiem.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
Ģeķības nodomi ir grēks, un mēdītājs cilvēkiem ir negantība.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
Ja tu bēdu dienā nogursi, tad tavs spēks pagalam.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Glāb, kas uz nāvi pazudināti, un kas pie kaušanas top vesti, vai tu no tiem atrausies?
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
Ja tu saki: „Redzi, mēs to nezinām!“Vai tad tas, kas sirdis pārmana, to nemana, un kas tavu dvēseli pasargā, to nezin un cilvēkiem neatmaksās pēc viņu darba?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
Ēd, mans dēls, medu, jo tas ir labs, un tīrs medus ir salds tavā mutē;
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
Tāpat tavai dvēselei būs gudrības atzīšana, ja tu to atrodi; jo ir pastara diena, un tava gaidīšana nebūs veltīga.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Neglūn, tu bezdievīgais, uz taisnā dzīvokli, neposti viņa vietu;
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
Jo taisnais krīt septiņ reiz un ceļas augšām; bet bezdievīgie nogrimst nelaimē.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Nepriecājies, kad tavs ienaidnieks krīt, un lai tava sirds nelīksmojās, kad viņš klūp,
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
Ka Tas Kungs to neredz, un tas viņa acīm neriebj, un viņš savu dusmību no tā nenovērš.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Neapskaities par ļauniem un neiekarsies par bezdievīgiem!
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
Jo ļaunam nenāk cerētais gals; bezdievīgo spīdeklis izdzisīs.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
Mans dēls, bīsties To Kungu un ķēniņu, un nejaucies ar dumpiniekiem.
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
Jo piepeši nāks viņiem nediena, - un abēju sodu, kas to zin!
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Arī šie ir gudro vārdi: Tiesā cilvēka vaigu uzlūkot nav labi.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
Kas uz vainīgo saka: „Tev taisnība!“to cilvēki lād un ļaudis ienīst.
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
Bet tie (viņiem) mīļi, kas (tādu) pārmāca, un pār tiem nāks visu labākā svētība.
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Kas pareizi atbildējis, ir kā saldu muti devis.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Padari savu darbu laukā un apkopies tīrumā, un tad vēl uztaisi savu namu.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Nedod velti liecību pret savu tuvāko! Vai tu mānīsi ar savām lūpām?
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
Nesaki: „Kā viņš man darījis, tā es viņam darīšu; es tam atmaksāšu pēc viņa darba!“
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
Es gāju gar sliņķa tīrumu un gar ģeķa vīna kalnu.
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
Un redzi, tur auga tik nātres vien, un dadži pārņēma visu, un viņa akmeņu mūris bija sagruvis.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Un es to ieraudzīju, to liku vērā: es to redzēju, ņēmos mācību:
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
Guli maķenīt, snaud maķenīt, saliec maķenīt rokas miegā;
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
Tad tava nabadzība tev pienāks nākdama, un tavs trūkums kā apbruņots vīrs.
