Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
ne aemuleris viros malos nec desideres esse cum eis
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
quia rapinas meditatur mens eorum et fraudes labia eorum loquuntur
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
sapientia aedificabitur domus et prudentia roborabitur
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
in doctrina replebuntur cellaria universa substantia pretiosa et pulcherrima
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
vir sapiens et fortis est et vir doctus robustus et validus
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
quia cum dispositione initur bellum et erit salus ubi multa consilia sunt
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
excelsa stulto sapientia in porta non aperiet os suum
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
qui cogitat malefacere stultus vocabitur
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
cogitatio stulti peccatum est et abominatio hominum detractor
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
si desperaveris lassus in die angustiae inminuetur fortitudo tua
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
erue eos qui ducuntur ad mortem et qui trahuntur ad interitum liberare ne cesses
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
si dixeris vires non suppetunt qui inspector est cordis ipse intellegit et servatorem animae tuae nihil fallit reddetque homini iuxta opera sua
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
comede fili mi mel quia bonum est et favum dulcissimum gutturi tuo
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
sic et doctrina sapientiae animae tuae quam cum inveneris habebis in novissimis et spes tua non peribit
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
ne insidieris et quaeras impietatem in domo iusti neque vastes requiem eius
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
septies enim cadet iustus et resurget impii autem corruent in malum
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
cum ceciderit inimicus tuus ne gaudeas et in ruina eius ne exultet cor tuum
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
ne forte videat Dominus et displiceat ei et auferat ab eo iram suam
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
ne contendas cum pessimis nec aemuleris impios
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
quoniam non habent futurorum spem mali et lucerna impiorum extinguetur
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
time Dominum fili mi et regem et cum detractoribus non commiscearis
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
quoniam repente consurget perditio eorum et ruinam utriusque quis novit
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
haec quoque sapientibus cognoscere personam in iudicio non est bonum
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
qui dicit impio iustus es maledicent ei populi et detestabuntur eum tribus
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
qui arguunt laudabuntur et super ipsos veniet benedictio
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
labia deosculabitur qui recta verba respondet
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
praepara foris opus tuum et diligenter exerce agrum tuum ut postea aedifices domum tuam
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
ne sis testis frustra contra proximum tuum nec lactes quemquam labiis tuis
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
ne dicas quomodo fecit mihi sic faciam ei reddam unicuique secundum opus suum
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
per agrum hominis pigri transivi et per vineam viri stulti
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
et ecce totum repleverant urticae operuerant superficiem eius spinae et maceria lapidum destructa erat
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
quod cum vidissem posui in corde meo et exemplo didici disciplinam
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
parum inquam dormies modicum dormitabis pauxillum manus conseres ut quiescas
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
et veniet quasi cursor egestas tua et mendicitas quasi vir armatus
