Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
