Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Ne porte point d'envie aux hommes malins, et ne désire point d'être avec eux.
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
Car leur cœur pense à piller, et leurs lèvres parlent de nuire.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
La maison sera bâtie par la sagesse, et sera affermie par l'intelligence.
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
Et par la science les cabinets seront remplis de tous les biens précieux et agréables.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
L'homme sage [est accompagné] de force, et l'homme qui a de l'intelligence renforce la puissance.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
Car par la prudence tu feras la guerre avantageusement, et la délivrance consiste dans le nombre des conseillers.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Il n'y a point de sagesse qui ne soit trop haute pour le fou; il n'ouvrira point sa bouche à la porte.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
Celui qui pense à faire mal, on l'appellera, Songe-malice.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
Le discours de la folie n'est que péché, et le moqueur est en abomination à l'homme.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
Si tu as perdu courage dans la calamité, ta force s'est diminuée.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Si tu te retiens pour ne délivrer point ceux qui sont traînés à la mort, et qui sont sur le point d'être tués,
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
Parce que tu diras: Voici, nous n'en avons rien su; celui qui pèse les cœurs ne l'entendra-t-il point? et celui qui garde ton âme, ne le saura-t-il point? et ne rendra-t-il point à chacun selon son œuvre?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
Mon fils, mange le miel, car il est bon; et le rayon de miel, car il est doux à ton palais.
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
Ainsi sera à ton âme la connaissance de la sagesse, quand tu l'auras trouvée; et il y aura une [bonne] issue, et ton attente ne sera point retranchée.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Méchant, n'épie point le domicile du juste, et ne détruis point son gîte.
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
Car le juste tombera sept fois, et sera relevé; mais les méchants tombent dans le mal.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Quand ton ennemi sera tombé, ne t'en réjouis point; et quand il sera renversé, que ton cœur ne s'en égaye point;
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
De peur que l'Eternel ne [le] voie, et que cela ne lui déplaise, tellement qu'il détourne de dessus lui sa colère [sur toi.]
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Ne te dépite point à cause des gens malins; ne porte point d'envie aux méchants;
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
Car il n'y aura point de [bonne] issue pour le méchant, et la lampe des méchants sera éteinte.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
Mon fils, crains l'Eternel, et le Roi; et ne te mêle point avec des gens remuants.
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
Car leur calamité s'élèvera tout d'un coup; et qui sait l'inconvénient qui arrivera à ces deux-là?
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Ces choses aussi sont pour les sages. Il n'est pas bon d'avoir égard à l'apparence des personnes en jugement.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
Celui qui dit au méchant: Tu es juste, les peuples le maudiront, et les nations l'auront en détestation.
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
Mais pour ceux qui le reprennent, ils en retireront de la satisfaction, et la bénédiction que les biens accompagnent se répandra sur eux.
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Celui qui répond avec justesse fait plaisir [à celui qui l'écoute.]
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Range ton ouvrage dehors, et l'apprête au champ qui est à toi, et puis bâtis ta maison.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Ne sois point témoin contre ton prochain, sans qu'il en soit besoin; car voudrais-tu t'en faire croire par tes lèvres?
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
Ne dis point: comme il m'a fait, ainsi lui ferai-je; je rendrai à cet homme selon ce qu'il m'a fait.
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
J'ai passé près du champ de l'homme paresseux, et près de la vigne de l'homme dépourvu de sens;
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
Et voilà, tout y était monté en chardons, et les orties avaient couvert le dessus, et sa cloison de pierres était démolie.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Et ayant vu cela, je le mis dans mon cœur, je le regardai, j'en reçus de l'instruction.
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
Un peu de dormir, un peu de sommeil, un peu de ploiement de bras pour demeurer couché,
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
Et ta pauvreté viendra [comme] un passant; et ta disette, comme un soldat.
