Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Be not thou envious of wicked men, neither crave to be with them;
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
For, violence, their heart muttereth, and, mischief, their lips do speak.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
In wisdom, is a house builded, and, in understanding, is it established;
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
And, in knowledge, chambers are filled, with all acquisitions, costly and fair.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
A wise man, is mighty, and, a man of knowledge, becometh alert in vigour.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
Surely, with concerted measures, shalt thou make for thyself war, and, success, lieth in the greatness of the counsellor.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Unattainable to a foolish man, are the dictates of wisdom, in the gate, he openeth not his mouth.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
He that deviseth to do mischief, him, shall men call, a master of plots.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
The purpose of folly, is sin, and, an abomination to mankind, is a buffoon.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
Thou hast been slothful in the day of straitness, Strait, is thy strength.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Deliver thou such as are being led forth to death, and, them who are tottering to slaughter, oh that thou wouldst hold back!
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
Though thou say, Lo! we knew not this, Shall not, he that proveth hearts, himself, discern? And, he that formeth thy soul, himself, know? and bring back to a son of earth according to his deed?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
My son, eat thou honey, because it is good, —and droppings from the comb [because they are] sweet to thy palate:
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
Thus, take knowledge of wisdom, for thine own soul; If thou find it, then there is a future, and, thine expectation, shall not be cut off.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Do not lie in wait, thou lawless man, against the home of the righteous, —neither destroy thou his place of rest;
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
For, seven times, may the righteous fall and yet arise, but, lawless men, shall stumble into calamity.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
When thine enemy falleth, do not thou rejoice, and, when he stumbleth, let not thy heart exult:
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
Lest Yahweh see it, and it be wicked in his eyes, and he turn away from him his anger.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Burn not with vexation against evil doers, be not envious of lawless men;
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
For there shall be no future for the wicked, The lamp of the lawless, shall go out.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
Revere thou Yahweh, my son, and the king, and, with the fickle, have thou no fellowship;
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
For, suddenly, shall arise their calamity; and, the misfortune of their years, who knoweth?
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
These things also, concern the wise, To take note of faces in judgment, is not good.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
He that saith to the lawless man, Righteous, thou art, peoples shall denounce him, populations shall curse him;
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
But, to reprovers, one should be pleasant, and, upon them, should come an excellent blessing:
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Lips, should one kiss with one who answereth in right words.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Prepare, in the open, thy work, and make ready, in the field, for thyself, Afterwards, shalt thou build thy house.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Do not become a needless witness against thy neighbour, so mightest thou open too wide thy lips:
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
Do not say—According to what he hath done to me, so, will I do to him, I will repay every one according to his work.
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
By the field of the sluggard, I passed, and by the vineyard of a man lacking sense;
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
And lo! there had come up all over it—thorns, there had covered the face thereof—thistles, and, the stone fence thereof, had been thrown down.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
So I observed it, for myself, I applied my heart, I looked—I accepted correction:
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
A little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to rest:
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
So shall come in, as a highwayman, thy poverty, and, thy want, as one armed with a shield.
