Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Be not thou envious of wicked men, And desire not to be with them!
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
For their heart studieth destruction, And their lips speak mischief.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
Through wisdom is a house builded, And by understanding is it established;
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
Yea, by knowledge are the chambers filled With all precious and goodly substance.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
The wise man is strong; Yea, the man of understanding establisheth his strength.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
For by wise counsel shalt thou make war, And by the multitude of counsellors cometh success.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Wisdom is too high for the fool; He openeth not his mouth at the gate.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
He that deviseth to do evil Shall be called mischief-master.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
The purpose of folly is sin; And a scoffer is an abomination to men.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
If thy spirit faint in the day of adversity, Faint will be thy strength.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Deliver thou those who are dragged to death, And those who totter to the slaughter, —O keep them back!
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
If thou sayst, “Behold, we knew it not!” Doth not he that weigheth the heart observe it? Yea, he that keepeth thy soul knoweth it. And he will render to every man according to his works.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
Eat honey, my son, for it is good, And the honeycomb, which is sweet to thy taste;
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
So learn thou wisdom for thy soul! When thou hast found it, there shall be a reward, And thy expectation shall not be cut off.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Plot not, O wicked man! against the habitation of the righteous; Spoil not his resting-place!
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
For though the righteous fall seven times, yet shall he rise up again; But the wicked shall fall into mischief.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Rejoice not when thine enemy falleth, And let not thy heart be glad when he stumbleth;
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
Lest the LORD see, and it displease him, And he turn away his anger from him.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Fret not thyself on account of evil men, Neither be thou envious of the wicked;
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
For there shall be no posterity to the evil man; The lamp of the wicked shall be put out.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
My son, fear thou the LORD and the king; And mingle not with them that are given to change!
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
For their calamity shall rise up suddenly, And their ruin, coming from them both, in a moment.
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
These also are words of the wise. It is not good to have respect of persons in judgment.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
He that saith to the wicked, “Thou art righteous,” Him shall the people curse; Nations shall abhor him.
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
But it shall be well with them that punish him, And the blessing of prosperity shall come upon them.
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
He that giveth a right answer Kisseth the lips.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Arrange thy work without, And prepare it in thy field: Afterwards thou mayst build thy house.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Be not a witness without cause against thy neighbor, And deceive not with thy lips.
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
Say not, “As he hath done to me, So will I do to him; I will render to the man according to his doings.”
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
I passed by the field of the slothful, And by the vineyard of the man void of understanding,
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
And, lo! it was all overgrown with thorns, And the face thereof was covered with nettles, And the stone wall thereof was broken down.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Then I saw, and considered it well; I looked upon it. and received instruction.
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
“A little sleep, a little slumber! A little folding of the hands to rest!”
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
So shall poverty come upon thee like a highwayman; Yea, want like an armed man.
