< Példabeszédek 24 >
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Be not thou envious of evil men, neither desire to be with them.
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
For their heart studieth destruction, and their lips talk of mischief.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
Through wisdom is a house builded; and by understanding it is established;
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
And by knowledge are the chambers filled with all precious and pleasant riches.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
A wise man is strong; yea, a man of knowledge increaseth strength.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
For with wise advice thou shalt make thy war; and in the multitude of counsellors there is safety.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Wisdom is as unattainable to a fool as corals; he openeth not his mouth in the gate.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
He that deviseth to do evil, men shall call him a mischievous person.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
The thought of foolishness is sin; and the scorner is an abomination to men.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
If thou faint in the day of adversity, thy strength is small indeed.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Deliver them that are drawn unto death; and those that are ready to be slain wilt thou forbear to rescue?
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
If thou sayest: 'Behold, we knew not this', doth not He that weigheth the hearts consider it? And He that keepeth thy soul, doth not He know it? And shall not He render to every man according to his works?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
My son, eat thou honey, for it is good, and the honeycomb is sweet to thy taste;
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
So know thou wisdom to be unto thy soul; if thou hast found it, then shall there be a future, and thy hope shall not be cut off.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Lie not in wait, O wicked man, against the dwelling of the righteous, spoil not his resting-place;
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
For a righteous man falleth seven times, and riseth up again, but the wicked stumble under adversity.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Rejoice not when thine enemy falleth, and let not thy heart be glad when he stumbleth;
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
Lest the LORD see it, and it displease Him, and He turn away His wrath from him.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Fret not thyself because of evildoers, neither be thou envious at the wicked;
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
For there will be no future to the evil man, the lamp of the wicked shall be put out.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
My son, fear thou the LORD and the king, and meddle not with them that are given to change;
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
For their calamity shall rise suddenly; and who knoweth the ruin from them both?
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
These also are sayings of the wise. To have respect of persons in judgment is not good.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
He that saith unto the wicked: 'Thou art righteous', peoples shall curse him, nations shall execrate him;
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
But to them that decide justly shall be delight, and a good blessing shall come upon them.
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
He kisseth the lips that giveth a right answer.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Prepare thy work without, and make it fit for thyself in the field; and afterwards build thy house.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Be not a witness against thy neighbour without cause; and deceive not with thy lips.
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
Say not: 'I will do so to him as he hath done to me; I will render to the man according to his work.'
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
I went by the field of the slothful, and by the vineyard of the man void of understanding;
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
And, lo, it was all grown over with thistles, the face thereof was covered with nettles, and the stone wall thereof was broken down.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Then I beheld, and considered well; I saw, and received instruction.
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
'Yet a little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to sleep' —
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
So shall thy poverty come as a runner, and thy want as an armed man.