< Példabeszédek 24 >

1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Misund ej onde Folk, hav ikke lyst til at være med dem;
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
thi deres Hjerte pønser paa Vold, deres Læbers Ord volder Men.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
Ved Visdom bygges et Hus, ved Indsigt holdes det oppe,
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
ved Kundskab fyldes Kamrene med alskens kosteligt, herligt Gods.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
Vismand er større end Kæmpe, kyndig Mand mer end Kraftkarl.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
Thi Krig skal du føre efter modent Overlæg, vel staar det til, hvor mange giver Raad.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Visdom er Daaren for høj, han aabner ej Munden i Porten.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
Den, der har ondt i Sinde, kaldes en rænkefuld Mand.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
Hvad en Daare har for, er Synd, en Spotter er Folk en Gru.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
Taber du Modet paa Trængslens Dag, da er din Kraft kun ringe.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Frels dem, der slæbes til Døden, red dem, der vakler hen for at dræbes.
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
Siger du: »Se, jeg vidste det ikke« — mon ej han, der vejer Hjerter, kan skønne? Han, der tager Vare paa din Sjæl, han ved det, han gengælder Mennesker, hvad de har gjort.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
Spis Honning, min Søn, det er godt, og Kubens Saft er sød for din Gane;
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
vid, at saa er og Visdom for Sjælen! Naar du finder den, har du en Fremtid, dit Haab bliver ikke til intet.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Lur ej paa den retfærdiges Bolig, du gudløse, ødelæg ikke hans Hjem;
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
thi syv Gange falder en retfærdig og staar op, men gudløse styrter i Fordærv.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Falder din Fjende, saa glæd dig ikke, snubler han, juble dit Hjerte ikke,
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
at ikke HERREN skal se det med Mishag og vende sin Vrede fra ham.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Græm dig ej over Ugerningsmænd, misund ikke de gudløse;
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
thi den onde har ingen Fremtid, gudløses Lampe gaar ud.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
Frygt HERREN og Kongen, min Søn, indlad dig ikke med Folk, som gør Oprør;
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
thi brat kommer Ulykke fra dem, uventet Fordærv fra begge.
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Ogsaa følgende Ordsprog er af vise Mænd. Partiskhed i Retten er ilde.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
Mod den, som kender en skyldig fri, er Folkeslags Banden, Folkefærds Vrede;
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
men dem, der dømmer med Ret, gaar det vel, dem kommer Lykkens Velsignelse over.
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Et Kys paa Læberne giver den, som kommer med ærligt Svar.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Fuldfør din Gerning udendørs, gør dig færdig ude paa Marken og byg dig siden et Hus!
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Vidn ikke falsk mod din Næste, vær ikke letsindig med dine Læber;
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
sig ikke: »Jeg gør mod ham, som han gjorde mod mig, jeg gengælder hver hans Gerning.«
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
Jeg kom forbi en lad Mands Mark og et uforstandigt Menneskes Vingaard;
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
se, den var overgroet af Tidsler, ganske skjult af Nælder; Stendiget om den laa nedbrudt.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Jeg skued og skrev mig det bag Øre, jeg saa og tog Lære deraf:
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
Lidt Søvn endnu, lidt Blund, lidt Hvile med samlagte Hænder:
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
Som en Stimand kommer da Fattigdom over dig, Trang som en skjoldvæbnet Mand.

< Példabeszédek 24 >