< Példabeszédek 23 >
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14 Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol )
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
