Példabeszédek 23
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
Katta erbab bilen hemdastixan bolsang, Aldingdiki kim ikenlikini obdan oylan.
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
Ishtiying yaman bolsa, Gélinggha pichaq tenglep turghandek özüngni tart.
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Uning nazunémetlirini tama qilma, Ular adem aldaydighan tamaqlardur.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Bay bolimen dep özüngni upratma; Özüngning zéhningni bu ishqa qaratma.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
[Bayliqlargha] köz tikishing bilenla, ular yoq bolidu; Pul-mal derweqe özige qanat yasap, Xuddi bürküttek asman’gha uchup kéter.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Ach közning nénini yéme, Uning ésil nazunémetlirini tama qilma;
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
Chünki uning köngli qandaq bolghandek, özimu shundaq. U aghzida: — Qéni, alsila, ichsile! — désimu, Biraq könglide séni oylighini yoq.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
Yégen bir yutum taamnimu qusuwétisen, Uninggha qilghan chirayliq sözliringmu bikargha ketken bolidu.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Exmeqqe yol körsitip salma, Chünki u eqil sözliringni közge ilmas.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Qedimde békitken yerning pasil tashlirini yötkime, Yétimlarning étizlirighimu ayagh basma;
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
Chünki ularning Hemjemet-Qutquzghuchisi intayin küchlüktur; U Özi ular üchün üstüngdin dewa qilar.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Nesihetke köngül qoy, Ilim-bilimlerge qulaq sal.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Balanggha terbiye bérishtin érinme; Eger tayaq bilen ursang, u ölüp ketmeydu;
Sen uni tayaq bilen ursang, Belkim uni tehtisaradin qutquziwalisen. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
I oghlum, dana bolsang, Méning qelbim qanche xush bolar idi!
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
Aghzingda orunluq sözler bolsa, ich-ichimdin shadlinimen.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Gunah sadir qilghuchilargha reshk qilma, Herdaim Perwerdigardin eyminishte turghin;
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
Shundaq qilghiningda jezmen köridighan yaxshi kününg bolidu, Arzu-ümiding bikargha ketmes.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
I oghlum, sözümge qulaq sélip dana bol, Qelbingni [Xudaning] yoligha bashlighin.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Meyxorlargha arilashma, Nepsi yaman göshxorlar bilen bardi-keldi qilma;
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
Chünki haraqkesh bilen nepsi yaman axirida yoqsulluqta qalar, Gheplet uyqusigha patqanlargha jende kiyimni kiygüzer.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Séni tapqan atangning sözini angla, Anang qérighanda uninggha hörmetsizlik qilma.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Heqiqetni sétiwal, Uni hergiz sétiwetme. Danaliq, terbiye we yorutulushnimu al.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
Heqqaniy balining atisi chong xushalliq tapar; Dana oghulni tapqan atisi uningdin xursen bolar.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Ata-anangni söyündürüp, Séni tughqan anangni xush qil.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
I oghlum, qelbingni manga tapshur; Közliringmu hayatliq yollirimgha tikilsun!
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
Chünki pahishe ayal chongqur oridur, Buzuq yat ayal tar zindandur;
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Ular qaraqchidek möküwélip, Insaniyet arisidiki wapasizlarni köpeyter.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Kimde azab bar? Kimde derd-elem? Kim jédel ichide qalar? Kim nale-peryad kötürer? Kim sewebsiz yarilinar? Kimning közi qizirip kéter?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Del sharab üstide uzun olturghan, Ebjesh sharabtin tétishqa aldirighan meyxorlar!
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Sharabning ajayib qizilliqigha, uning jamdiki julaliqigha, Kishining gélidin shundaq siliq ötkenlikige meptun bolup qalma!
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
Axirida u zeherlik yilandek chéqiwalidu, Oq yilandek neshtirini sanjiydu.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Köz aldingda ghelite menziriler körünidu, Aghzingdin qalaymiqan sözler chiqidu.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
Xuddi déngiz-okyanlarda leylep qalghandek, Yelkenlik kémining moma yaghichi üstide yatqandek bolisen.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
Sen choqum: — Birsi méni urdi, lékin men yarilanmidim! Birsi méni tayaq bilen urdi, biraq aghriqini sezmidim!» — deysen. Biraq sen yene: «Hoshumgha kelsemla, men yenila sharabni izdeymen! — deysen.
