Példabeszédek 23
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
Soki ovandi mpo na kolia mesa moko elongo na mokonzi, tala malamu moto oyo azali liboso na yo.
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
Tia mbeli na mongongo na yo soki ozalaka lokoso.
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Kolula te bilei na ye ya kitoko, pamba te, tango mosusu, ezali na yango bololo.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Koboma nzoto te mpo na koluka kozwa bomengo, kotia mayele na yo te kati na yango.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
Tango okobwaka miso na ngambo ya bomengo, ekobunga, pamba te ezalaka na mapapu mpe epumbwaka na likolo makasi lokola mpongo.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Kolia te bilei ya moto oyo azali kotala yo na miso mabe mpe kolula te bilei na ye ya kitoko,
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
pamba te azalaka ndenge makanisi ya motema na ye ezali. Alobaka: « Lia mpe mela, » kasi motema na ye ezali elongo na yo te.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
Okosanza eteni oyo oliaki, mpe maloba na yo ya kitoko ekokende pamba.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Kolobaka na zoba te, pamba te akotiola bwanya ya maloba na yo.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Kozongisa te na sima mondelo ya kala mpe kokota te na bilanga ya bana bitike,
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
pamba te Molobeli na bango azalaka makasi, akozwa makambo na bango na maboko mpo na kotelemela yo.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Tika ete motema na yo endimaka kotosa mibeko, mpe matoyi na yo eyokaka maloba ya boyebi!
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Kozangisa te kopesa mwana etumbu; soki obeti ye fimbu, akokufa te.
Na kobeta ye fimbu, okokangola molimo na ye na lifelo. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
Mwana na ngai, soki motema na yo ezali na bwanya, motema na ngai ekozala na esengo.
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
Solo, bomoto na ngai nyonso ekotonda na esengo, soki bibebu na yo elobi makambo ya sembo.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Tika ete motema na yo elulaka te bato ya masumu, kasi zalaka tango nyonso na posa makasi ya kotosa Yawe;
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
pamba te suka na yo ekozala solo malamu mpe elikya na yo ekozala ya pamba te.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Mwana na ngai, yoka mpe zala na bwanya, batela motema na yo kati na nzela ya sembo.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Kozala esika moko te na balangwi masanga to na bato ya lokoso,
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
pamba te balangwi masanga mpe bato na lokoso bakomaka babola, mpe bogoyigoyi ekolatisa bango bilamba epasuka.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Yokela tata oyo aboti yo, mpe kotiola mama na yo te ata soki anuni.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Luka bosolo, kasi koteka yango te; sala se bongo na bwanya, na mateya mpe na mayele.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
Tata ya moto ya sembo akozala na esengo mingi, mpe moto oyo abota mwana ya bwanya akosepela kati na ye.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Tika ete tata na yo mpe mama na yo basepela! Tika ete mama oyo abota yo azala na esengo!
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
Mwana na ngai ya mobali, pesa ngai motema na yo, mpe tika ete miso na yo esepela na nzela na ngai!
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
Pamba te mwasi ya ndumba azali lokola libulu ya monene, mpe mwasi ya mopaya azali lokola libulu ya mozindo.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Mwasi ya ndumba atelemaka na ekenge lokola moyibi mpe akomisaka mibali bazoba koleka.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Mpo na nani: « Ah ngai, mawa! » Mpo na nani: « Eh! » Mpo na nani koswanaswana? Mpo na nani kolelalela? Mpo na nani kowelana ezanga tina? Mpo na nani kotelisa miso?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Mpo na bato oyo bawumelaka liboso ya masanga ya vino, mpo na bato oyo bamelaka masanga ya makasi.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Kotalaka te masanga ya vino tango ezali motane, tango ezali kongala kati na kopo mpe kokita na pete na mongongo.
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
Na suka na yango, ekoswa yo lokola nyoka mpe ekotia yo minu lokola etupa.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Miso na yo ekomona biloko na ndenge ya kokamwa, mpe motema na yo ekobimisa makambo ya bozoba.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
Boye, okokoma lokola moto oyo alali kati na ebale monene, mpe lokola moto oyo alali na songe ya nzete ya molayi.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
Okoloba: « Babeti ngai, kasi nazali koyoka pasi te; babeti ngai fimbu, kasi nazali koyoka eloko te! Tango nini nakolamuka? Nakozongela lisusu komela vino. »
