Példabeszédek 23
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
