< Példabeszédek 23 >

1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
When thou sittest to eat with a ruler, thou shalt consider well, what is before thee;
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
And shalt put a knife to thy throat, if, of great appetite, thou art:
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Do not crave his dainties, for, the same, are deceitful food.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Do not toil to get wealth, of thine own understanding, forbear:
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
Wilt thou let thine eye fly thereupon, when it is nothing? for it will, surely make, itself wings, Like an eagle, will it wing its way across the heavens.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Do not eat the food of him that hath a begrudging eye, neither crave thou his dainties;
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
For, just as he hath thought in his own mind, so, he is: Eat and drink! he may say to thee, but, his heart, is not with thee.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
As for thy morsel thou hast eaten, thou shalt vomit it, so shalt thou waste thy things so sweet.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
In the ears of a dullard, do not speak, for he will despise the good sense of thy words.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Do not move back the ancient boundary, and, into the fields of the fatherless, do not enter;
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
For, their near of kin, is strong, he, will plead their cause with thee.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Bring, to correction, thy heart, and thine ears, to the sayings of knowledge.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Do not withhold, from a child, correction, When thou smitest him with the rod, he shall not die:
14 Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
Thou, with the rod, shalt smite him, and, his soul from hades, shalt thou deliver. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
My son! if thy heart be wise, my heart shall rejoice, even mine.
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
So shall my reins exult, when thy lips speak the things that are right.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Let not thy heart be envious of sinners, only of the reverence of Yahweh, all day long;
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
For surely there is a future, and, thine expectation, shall not be cut off.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Hear, thou, my son, and be wise, and lead forward, in duty, thy heart.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Do not be among them who tipple with wine, —among them who are gluttons;
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
For, the tippler and the glutton, shall come to poverty, and, rags, shall Slumber put on!
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Hearken to thy father here, who begat thee, and despise not, when she is old, thy mother.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Truth, buy thou, but do not sell, wisdom, and correction, and understanding.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
Greatly shall exult, the father of a righteous man, and, he that begetteth a wise son, shall rejoice in him:
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Rejoice shall thy father and thy mother, yea she, shall exult, who bare thee.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
Oh give, my son, thy mind unto me, and let, thine eyes, observe, my ways;
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
For, a deep chasm, is the unchaste woman, and, a narrow pit, the female unknown;
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Yea, she, as for prey, lieth in wait, and, the treacherous among mankind, she causeth to abound.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Who hath woe? Who hath outcry of pain? Who hath contentions? Who hath complaining? Who hath needless wounds? Who hath dullness of eyes?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
They who tarry over wine, they who go in to search for mixed wine.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Do not look on wine when it becometh red, when it giveth in the cup its sparkle, glideth down smoothly.
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
Its after effect, is that, like a serpent, it biteth, and, like a viper, it doth sting.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Thine eyes, will see strange women, and, thy heart, will speak perverse things:
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
So shalt thou become, as one lying down in the heart of the sea, —or as one lying down on the top of the mastgear:
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
They smote me—I felt no pain, They struck me down—I noticed it not, —When shall I wake up? I will go on, I will seek it, again!

< Példabeszédek 23 >