Példabeszédek 23
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
When thou sittest to eat with a ruler, consider diligently him that is before thee;
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
And put a knife to thy throat, if thou be a man given to appetite.
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Be not desirous of his dainties; seeing they are deceitful meat.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Weary not thyself to be rich; cease from thine own wisdom.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
Wilt thou set thine eyes upon that which is not? for [riches] certainly make themselves wings, like an eagle that flieth toward heaven.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Eat thou not the bread of him that hath an evil eye, neither desire thou his dainties:
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
For as he reckoneth within himself, so is he: Eat and drink, saith he to thee; but his heart is not with thee.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
The morsel which thou hast eaten shalt thou vomit up, and lose thy sweet words.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Speak not in the hearing of a fool; for he will despise the wisdom of thy words.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Remove not the ancient landmark; and enter not into the fields of the fatherless:
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
For their redeemer is strong; he shall plead their cause against thee.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Apply thine heart unto instruction, and thine ears to the words of knowledge.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Withhold not correction from the child: [for] if thou beat him with the rod, he shall not die.
Thou shalt beat him with the rod, and shalt deliver his soul from Sheol. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
My son, if thine heart be wise, my heart shall be glad, even mine:
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
Yea, my reins shall rejoice, when thy lips speak right things.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Let not thine heart envy sinners: but [be thou] in the fear of the LORD all the day long:
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
For surely there is a reward; and thy hope shall not be cut off.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Hear thou, my son, and be wise, and guide thine heart in the way.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Be not among winebibbers; among gluttonous eaters of flesh:
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
For the drunkard and the glutton shall come to poverty: and drowsiness shall clothe [a man] with rags.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Hearken unto thy father that begat thee, and despise not thy mother when she is old.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Buy the truth, and sell it not; [yea], wisdom, and instruction, and understanding.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
The father of the righteous shall greatly rejoice: and he that begetteth a wise child shall have joy of him.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Let thy father and thy mother be glad, and let her that bare thee rejoice.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
My son, give me thine heart, and let thine eyes delight in my ways.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
For a whore is a deep ditch; and a strange woman is a narrow pit.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Yea, she lieth in wait as a robber, and increaseth the treacherous among men.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Who hath woe? who hath sorrow? who hath contentions? who hath complaining? who hath wounds without cause? who hath redness of eyes?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
They that tarry long at the wine; they that go to seek out mixed wine.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Look not thou upon the wine when it is red, when it giveth its colour in the cup, when it goeth down smoothly.
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
At the last it biteth like a serpent, and stingeth like an adder.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Thine eyes shall behold strange things, and thine heart shall utter froward things.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
Yea, thou shalt be as he that lieth down in the midst of the sea, or as he that lieth upon the top of a mast.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
They have stricken me, [shalt thou say], and I was not hurt; they have beaten me, and I felt it not: when shall I awake? I will seek it yet again.
