Példabeszédek 23
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
When thou sittest to eat with a ruler, Consider well what is before thee;
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
For thou wilt put a knife to thy throat, If thou art a man given to appetite!
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Long not for his dainties. For they are deceitful meat.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Toil not to become rich; Cease from this, thy wisdom.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
Wilt thou let thine eyes fly toward them? They are gone! For riches truly make to themselves wings; They fly away like the eagle toward heaven.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Eat not the bread of him that hath an evil eye, And long not for his dainties;
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
For as he thinketh in his heart, so is he. “Eat and drink!” saith he to thee; But his heart is not with thee.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
The morsel, which thou hast eaten, thou shalt vomit up; And thou wilt have thrown away thy sweet words.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Speak not in the ears of a fool; For he will despise the wisdom of thy words.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Remove not the ancient landmark, And enter not into the fields of the fatherless!
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
For their avenger is mighty; He will maintain their cause against thee.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Apply thy heart to instruction, And thine ears to the words of knowledge.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Withhold not correction from a child; If thou beat him with the rod, he will not die.
Beat him thyself with the rod, And thou shalt rescue him from the underworld. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
My son, if thy heart be wise, My heart shall rejoice, even mine;
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
Yea, my reins shall exult, When thy lips speak right things.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Let not thy heart envy sinners, But continue thou in the fear of the LORD all the day long;
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
For surely there shall be a reward, And thine expectation shall not be cut off.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Hear thou, my son, and be wise; And let thy heart go forward in the way!
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Be not thou among winebibbers, And riotous eaters of flesh;
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
For the drunkard and the glutton shall come to poverty, And drowsiness will clothe a man with rags.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Hearken to thy father, who begat thee, And despise not thy mother when she is old.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Buy the truth, and sell it not; Buy wisdom and instruction and understanding.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
The father of a righteous man shall greatly rejoice; Yea, he who begetteth a wise child shall have joy in him.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Let thy father and thy mother have joy; Yea, let her that bore thee rejoice!
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
My son, give me thy heart, And let thine eyes observe my ways!
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
For a harlot is a deep ditch; Yea, a strange woman is a narrow pit.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Like a robber she lieth in wait, And increaseth the treacherous among men.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Who hath woe? Who hath sorrow? Who contentions? Who anxiety? Who wounds without cause? Who dimness of eyes?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
They that tarry long at the wine; They that go in to seek mixed wine.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Look not thou upon the wine when it is red, When it sparkleth in the cup, When it goeth down smoothly.
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
At the last it biteth like a serpent, And stingeth like an adder.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Thine eyes will look upon strange women, And thy heart will utter perverse things.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
Yea, thou shalt be as one that lieth down in the midst of the sea, And as one that lieth down upon the top of a mast.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
They have stricken me [[shalt thou say]], —I suffered no pain! They have beaten me, —I felt it not! When shall I awake? I will seek it yet again.
