Példabeszédek 23
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
When you sit to eat with a ruler, Diligently consider that which [is] before you,
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
And you have put a knife to your throat, If you [are] a man of appetite.
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Have no desire to his delicacies, seeing it [is] lying food.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Do not labor to make wealth, Cease from your own understanding, Do you cause your eyes to fly on it? Then it is not.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
For wealth makes wings to itself, It flies to the heavens as an eagle.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Do not eat the bread of an evil eye, And have no desire to his delicacies,
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
For as he has thought in his soul, so he [is]. “Eat and drink,” he says to you, And his heart [is] not with you.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
You vomit up your morsel you have eaten, And have marred your words that [are] sweet.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Do not speak in the ears of a fool, For he treads on the wisdom of your words.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Do not remove a border of ancient times, And do not enter into fields of the fatherless,
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
For their Redeemer [is] strong, He pleads their cause with you.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Bring your heart to instruction, And your ear to sayings of knowledge.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Do not withhold discipline from a youth, When you strike him with a rod he does not die.
You strike him with a rod, And you deliver his soul from Sheol. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
My son, if your heart has been wise, My heart rejoices, even mine,
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
And my reins exult when your lips speak uprightly.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Do not let your heart be envious at sinners, But—in the fear of YHWH all the day.
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
For is there a posterity? Then your hope is not cut off.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Hear, my son, and be wise, And make your heart blessed in the way,
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Do not become drunk with wine, Among gluttonous ones of flesh,
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
For the drunkard and glutton become poor, And drowsiness clothes with rags.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Listen to your father, who begot you, And do not despise your mother when she has become old.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Buy truth, and do not sell, Wisdom, and instruction, and understanding,
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
The father of the righteous rejoices greatly, The begetter of the wise rejoices in him.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Your father and your mother rejoice, Indeed, she bearing you is joyful.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
Give, my son, your heart to me, And let your eyes watch my ways.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
For a harlot [is] a deep ditch, And a strange woman [is] a narrow pit.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
She also, as catching prey, lies in wait, And she increases the treacherous among men.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Who has woe? Who has sorrow? Who has contentions? Who has complaint? Who has wounds without cause? Who has redness of eyes?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Those lingering by the wine, Those going in to search out mixed wine.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Do not see wine when it shows itself red, When it gives its color in the cup, It goes up and down through the upright.
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
Its latter end—it bites as a serpent, And it stings as a viper.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Your eyes see strange women, And your heart speaks perverse things.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
And you have been as one lying down in the heart of the sea, And as one lying down on the top of a mast.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
“They struck me, I have not been sick, They beat me, I have not known. When I awake—I seek it yet again!”
