Példabeszédek 23
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
When thou shalt sit to eat with a prince, consider diligently what is set before thy face.
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
And put a knife to thy throat, if it be so that thou have thy soul in thy own power.
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Be not desirous of his meats, in which is the bread of deceit.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Labour not to be rich: but set bounds to thy prudence.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
Lift not up thy eyes to riches which thou canst not have: because they shall make themselves wings like those of an eagle, and shall fly towards heaven.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Eat not with an envious man, and desire not his meats:
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
Because like a soothsayer, and diviner, he thinketh that which he knoweth not. Eat and drink, will he say to thee: and his mind is not with thee.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
The meats which thou hadst eaten, thou shalt vomit up: and shalt loose thy beautiful words.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Speak not in the ears of fools: because they will despise the instruction of thy speech.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Touch not the bounds of little ones: and enter not into the field of the fatherless:
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
For their near kinsman is strong: and he will judge their cause against thee.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Let thy heart apply itself to instruction: and thy ears to words of knowledge.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Withhold not correction from a child: for if thou strike him with the rod, he shall not die.
Thou shalt beat him with the rod, and deliver his soul from hell. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
My son, if thy mind be wise, my heart shall rejoice with thee:
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
And my reins shall rejoice, when thy lips shall speak what is right.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Let not thy heart envy sinners: but be thou in the fear of the Lord all the day long:
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
Because thou shalt have hope in the latter end, and thy expectation shall not be taken away.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Hear thou, my son, and be wise: and guide thy mind in the way.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Be not in the feasts of great drinkers, nor in their revellings, who contribute flesh to eat:
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
Because they that give themselves to drinking, and that club together shall be consumed; and drowsiness shall be clothed with rags.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Hearken to thy father, that beget thee: and despise not thy mother when she is old.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Buy truth, and do not sell wisdom, and instruction, and understanding.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
The father of the just rejoiceth greatly: he that hath begotten a wise son, shall have joy in him.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Let thy father, and thy mother be joyful, and let her rejoice that bore thee.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
My son, give me thy heart: and let thy eyes keep my ways.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
For a harlot is a deep ditch: and a strange woman is a narrow pit.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
She lieth in wait in the way as a robber, and him whom she shall see unwary, she will kill.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Who hath woe? whose father hath woe? who hath contentions? who falls into pits? who hath wounds without cause? who hath redness of eyes?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Surely they that pass their time in wine, and study to drink of their cups.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Look not upon the wine when it is yellow, when the colour thereof shineth in the glass: it goeth in pleasantly,
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
But in the end, it will bite like a snake, and will spread abroad poison like a basilisk.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Thy eyes shall behold strange women, and thy heart shall utter perverse things.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
And thou shalt be as one sleeping in the midst of the sea, and as a pilot fast asleep, when the stern is lost.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
And thou shalt say: They have beaten me, but I was not sensible of pain: they drew me, and I felt not: when shall I awake, and find wine again?
