Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Din pa ye sen ahonya bebrebe; sɛ wobedi wo ni ye sen dwetɛ anaa sikakɔkɔɔ.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Ɔdefo ne ohiani wɔ ade baako, Awurade ne wɔn nyinaa Yɛfo.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Onitefo hu amanehunu a ɛreba na ohintaw ne ho, nanso atetekwaa kɔ nʼanim konya amane.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Ahobrɛase ne Awuradesuro ɛma ahonya ne anuonyam ne nkwa.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Nsɔe ne mfiri wɔ amumɔyɛfo akwan so, nanso nea ɔbɔ ne kra ho ban no mmɛn ho.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Kyerɛ abofra ɔkwan a ɔmfa so, na sɛ onyin a ɔremfi so.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Adefo di ahiafo so, na boseagyefo yɛ nea ɔde fɛm somfo.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Nea odua amumɔyɛsɛm no twa ɔhaw na wɔbɛsɛe nʼabufuwhyew abaa.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Ɔyamyefo benya nhyira efisɛ ɔne ahiafo kyɛ nʼaduan.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Pam ɔfɛwdifo na basabasayɛ nso bɛkɔ; ntɔkwaw ne animka to atwa.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Obi a ɔdɔ koma a mu tew na ne kasa ho yɛ nyam no, benya ɔhene afa no adamfo.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Awurade ani wɛn nimdeɛ, na ɔsɛe ɔtorofo nsɛm.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Ɔkwadwofo ka se, “Gyata bi wɔ mfikyiri hɔ!” anaasɛ, “Wobekum me wɔ mmɔnten so.”
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Ɔbea waresɛefo anom yɛ amoa donkudonku; nea ɔhyɛ Awurade abufuw ase no bɛtɔ mu.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Agyimisɛm kyekyere abofra koma ho, nanso nteɛso abaa bɛpam no akɔ akyiri.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Obi besisi ohiani de apɛ ahonya, anaa ɔbɛkyɛ ɔdefo ade, ne nyinaa de no kɔ ohia mu.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Yɛ aso na tie anyansasɛm yi; fa wo koma di me nkyerɛkyerɛ akyi,
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
efisɛ eye sɛ wokora saa nsɛm yi wɔ wo koma mu, na ne nyinaa ada wʼano.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Sɛ ɛbɛyɛ a wode wo ho bɛto Awurade so, merekyerɛkyerɛ wo nnɛ, yiw ɛyɛ wo.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Menkyerɛw mmɛ aduasa mmaa wo, nea ɛyɛ afotusɛm ne nimdeɛ,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
a ɛkyerɛkyerɛ wo nokware ne nea akyinnye nni ho, sɛnea wubenya mmuae pa ama nea ɔsomaa wo no ana?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Mmɔ ahiafo korɔn, sɛ wɔyɛ ahiafo nti, na nsisi wɔn a wonni bi wɔ asennii,
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
efisɛ Awurade bedi wɔn asɛm ama wɔn, na wafom afa wɔn a wɔfom ahiafo fa.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Mfa obi a ne koma yɛ den no adamfo, na mfa wo ho mmɔ nea ne bo nkyɛ fuw,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
anyɛ saa a, wubesua nʼakwan na woakɔtɔ afiri mu.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Nyɛ nea ɔde ne nsa hyɛ krataa ase di akagyinamu anaasɛ odi akagyinamu;
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
na sɛ wunni nea wɔde tua a wobehuam wo mpa mpo afi wʼase.
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Ntutu tete abo a wɔde ato hye, nea wo nenanom de sisii hɔ no.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Wuhu obi a ne nsa akokwaw nʼadwuma ho ana? Ahemfo anim na ɔbɛsom, na ɔrensom wɔ mpapahwekwa anim.
