< Példabeszédek 22 >
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Jina jema huchaguliwa dhidi ya utajiri mwingi na fadhila ni bora kuliko fedha na dhahabu.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Watu matajiri na masikini wanafanana katika hili - Yehova ni muumba wao wote.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Mtu mwenye hekima huiona taabu na kujificha mwenyewe, bali mjinga huendelea mbele na huumia kwa ajili yake.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Thawabu ya unyenyekevu na kumcha Yehova ni utajiri, heshima na uzima.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Miiba na mitego hulala katika njia ya wakaidi; yeye anayelinda maisha yake atakuwa mbali navyo.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Mfundishe mtoto njia inayompasa na wakati akiwa mzee hatayaacha mafundisho hayo.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Watu matajiri huwatawala watu masikini na mwenye kukopa ni mtumwa wa yule anayekopesha.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Yule anayepanda udhalimu atavuna taabu na fimbo ya hasira yake itanyauka.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Mwenye jicho la ukarimu atabarikiwa, maana anashiriki mkate wake pamoja na masikini.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Mfukuze mbali mwenye dhihaka, na ugomvi utaondoka, mashindano na matukano yatakoma.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Anayependa moyo safi na mwenye maneno ya neema, atakuwa rafiki yake mfalme.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Macho ya Yehova huyaangalia maarifa, bali huyapindua maneno ya wadanganyifu.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Mtu mvivu husema, “Kuna simba mtaani! Nitauwawa sehemu za njia.”
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Kinywa cha malaya ni shimo lenye kina kirefu; hasira ya Yehova huchochewa dhidi ya yule anayetumbukia ndani yake.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Upumbavu umefungwa katika moyo wa mtoto, lakini marudi ya fimbo huutoa.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Anayewanyanyasa watu masikini ili kuongeza mali yake, au kuwapa matajiri, atakuwa masikini.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Tega sikio lako na usikilize maneno ya wenye busara na utumia moyo wako katika maarifa yangu,
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
maana itakuwa furaha kwako kama utayaweka ndani yako, kama yote yatakuwa katika midomo yako.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Basi tumaini lako liwe kwa Yehova, ninayafundisha kwako leo- hata kwako.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Sijakuandikia wewe misemo thelathini ya mafundisho na maarifa,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
kwa kukufundisha kweli katika maneno haya yenye uaminifu, ili uwe na majibu yenye kutegemewa kwa waliokutuma?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Usimwibie masikini kwa sababu ni masikini, au kumponda kwenye lango,
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
maana Yehova ataitetea kesi yao, na atawaibia uzima wale waliowaibia masikini.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Usifanye urafiki na mtu mwenye kutawaliwa na hasira na wala usiambatane pamoja na mwenye hasira kali,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
au utajifunza njia zake na utakuwa chambo kwa nafsi yako.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Usiwe miongoni mwao wapigao mikono, mwenye kuahidi madeni.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
Kama umekosa njia za kulipa, nini kitaweza kuzuia mtu kuchukua kitanda chako chini yako?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Usiondoe jiwe la mpaka la wahenga ambalo baba zako wameweka.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Je umemwona mtu aliyeuwawa kwenye kazi yake? Atasimama mbele ya wafalme; hatasimama mbele ya watu wa kawaida.