Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Heri kuchagua jina jema kuliko utajiri mwingi, kuheshimiwa ni bora kuliko fedha au dhahabu.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Tajiri na maskini wanafanana kwa hili: Bwana ni Muumba wao wote.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Mtu mwenye busara huona hatari na kujificha, bali mjinga huendelea mbele kama kipofu nayo ikamtesa.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Unyenyekevu na kumcha Bwana huleta utajiri, heshima na uzima.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Katika mapito ya waovu kuna miiba na mitego, bali yeye ailindaye nafsi yake hukaa mbali nayo.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Mfundishe mtoto njia impasayo kuiendea, naye hataiacha hata akiwa mzee.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Matajiri huwatawala maskini naye akopaye ni mtumwa wa akopeshaye.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Yeye aupandaye uovu huvuna taabu, nayo fimbo ya ghadhabu yake itaangamizwa.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Mtu mkarimu yeye mwenyewe atabarikiwa kwa kuwa hushiriki chakula chake na maskini.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Mfukuze mwenye dhihaka, na mvutano utatoweka; ugomvi na matukano vitakoma.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Yeye apendaye moyo safi na yeye ambaye maneno yake ni ya neema, mfalme atakuwa rafiki yake.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Macho ya Bwana hulinda maarifa, bali huyapinga maneno ya asiye mwaminifu.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Mvivu husema, “Yuko simba nje!” au, “Nitauawa katika mitaa!”
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Kinywa cha mwanamke kahaba ni shimo refu; yeye aliye chini ya ghadhabu ya Bwana atatumbukia ndani yake.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Upumbavu umefungwa ndani ya moyo wa mtoto, bali fimbo ya adhabu itaufukuzia mbali naye.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Yeye amwoneaye maskini ili kujiongezea mali, naye ampaye tajiri zawadi, wote huwa maskini.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Tega sikio na usikie misemo ya wenye hekima, elekeza moyo wako kwenye yale nifundishayo,
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
kwa maana inapendeza unapoyahifadhi moyoni mwako na kuwa nayo yote tayari midomoni mwako.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Ili tumaini lako liwe katika Bwana, hata wewe, ninakufundisha leo.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Je, sijakuandikia misemo thelathini, misemo ya mashauri na maarifa,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
kukufundisha maneno ya kweli na ya kuaminika, ili uweze kutoa majibu sahihi kwake yeye aliyekutuma?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Usiwadhulumu maskini kwa sababu ni maskini, wala kumdhulumu mhitaji mahakamani,
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
kwa sababu Bwana atalichukua shauri lao naye atawateka wao waliowateka.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Usifanye urafiki na mtu mwenye hasira ya haraka, usishirikiane na yule aliye mwepesi kukasirika,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
la sivyo utajifunza njia zake na kujiingiza mwenyewe kwenye mtego.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Usiwe mwenye kupana mikono katika rehani, au kuweka dhamana kwa ajili ya madeni.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
Kama ukikosa njia ya kulipa, kitanda chako kitachukuliwa ukiwa umekilalia.
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Usisogeze jiwe la mpaka wa zamani lililowekwa na baba zako.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Je, unamwona mtu stadi katika kazi yake? Atahudumu mbele ya wafalme; hatahudumu mbele ya watu duni.
