Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Kokende sango ya malamu ezali malamu koleka kozala na bomengo mingi; lokumu ezali malamu koleka palata mpe wolo.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Mozwi mpe mobola bazali na likambo moko ya lisanga: ezali Yawe nde azali Mokeli na bango mibale.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Moto ya mayele amonaka likama na mosika mpe amibombaka, kasi moto oyo azangi mayele akoleka wana mpe akokutana na pasi.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Komikitisa mpe kotosa Yawe ememaka bozwi, lokumu mpe bomoi.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Nzela ya bato mabe ezalaka na banzube mpe mitambo, kasi moto oyo abatelaka molimo na ye azalaka mosika na yango.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Lakisa mwana nzela oyo asengeli kotambola wuta na bomwana na ye; ezala tango akokoma mokolo, akobunga yango te.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Mozwi azalaka mokonzi ya mobola, mpe modefi azalaka mowumbu ya modefisi.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Moto oyo alonaka masumu abukaka pasi, mpe makasi ya kanda na ye nyonso ekosuka.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Moto oyo akabaka na esengo akopambolama, pamba te akabolaka bilei na ye na mobola.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Bengana motioli, bongo kowelana, koswana mpe kofingana ekosila.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Moto oyo alingaka kozala peto na motema, oyo ngolu ezalaka na bibebu na ye, mokonzi azalaka molingami na ye.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Miso na Yawe ebatelaka boyebi, kasi akweyisaka maloba ya moto oyo azangi mayele.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Moto ya goyigoyi alobaka: « Nkosi ezali kuna na libanda, ekoboma ngai na kati-kati ya balabala. »
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Monoko ya mwasi ya ndumba ezalaka lokola libulu ya mozindo; moto oyo Yawe asilikeli akweyaka kuna.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Motema ya mwana moke ezalaka na bozoba, bongo fimbu ya pamela elongolaka yango kati na ye.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Moto oyo anyokolaka mobola mpo ete akoma na bomengo mingi mpe oyo apesaka mozwi bakado bakokweya na bobola.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Pesa matoyi mpe yoka toli ya bato ya bwanya, mpe tika ete motema na yo endima mateya na ngai.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
Pamba te ekozala esengo soki obombi yango na motema na yo, mpe soki yango nyonso ezali pene ya bibebu na yo.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Nateyi yo yango lelo mpo ete elikya na yo ezala kati na Yawe.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Boni, lobi eleki, nakomelaki yo te batoli koleka tuku misato, batoli ya bwanya mpe ya boyebi,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
batoli oyo epesaka mateya ya solo mpe maloba ya solo mpo ete okoka kozongisa biyano ya solo na moto oyo atindi yo?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Kobotola te na makasi biloko ya mobola, pamba te azali mobola, konyokola te moto ya pasi na esambiselo,
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
pamba te Yawe akobundela bango mpe akobebisa bomoi ya bato oyo bakobebisa bomoi na bango.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Kozala molingami te ya moto ya kanda, mpe kosangana te na moto ya motema moto-moto,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
noki te okoyekola nzela na ye mpe okokangama na motambo na ye.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Kozala te na molongo ya bato oyo batombolaka maboko mpo na kondima kofuta baniongo ya bato mosusu,
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
pamba te soki ozali na yo na makoki ya kofuta te, mpo na nini okolinga ete babotola ata mbeto na yo ya kolala?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Kozongisa na sima te mondelo ya kala oyo batata na yo bakataki.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Osila komona moto oyo ayebi mosala na ye malamu? Akosala kaka liboso ya bakonzi, akosala te liboso ya bato ya molili.
