Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Yon bon non pi bon pase tout richès; e favè Bondye, pase ajan ak lò.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Rich la ak malere a mare ansanm; se SENYÈ a ki fè yo tout.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Sila ki reflechi, wè mal e kache kò li; men ensanse yo antre ladann e jwenn pinisyon.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Rekonpans pou imilite avèk lakrent SENYÈ a se richès, bon repitasyon, ak lavi.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Pikan ak pèlen se nan chemen a pèvès yo; sila ki veye nanm li, va rete lwen yo.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Leve yon timoun nan chemen li ta dwe ale, e lè li vin gran, li p ap kite li; menm lè l granmoun, li p ap kite li.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Rich yo domine sou pòv yo, e moun ki prete vin esklav a sila k ap bay prè a.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Sila ki simen inikite a va rekòlte vanite; e baton kòlè li a va detwi.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Sila ki bay ak men louvri va beni; paske li bay manje a malere.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Mete moun k ap moke moun yo deyò, e diskisyon an prale tou; wi, konfli ak dezonore moun ap sispann.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Sila ki renmen kè ki san tach e ki pale ak gras, va zanmi a wa a.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Zye a SENYÈ a konsève konesans; men Li boulvèse pawòl moun malveyan yo.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Parese a di: “Gen yon lyon deyò a; m ap mouri nan lari!”
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Bouch a fanm adiltè a se yon fòs byen fon; sila ke SENYÈ a modi va tonbe ladann.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Foli mare nan kè a yon timoun; baton disiplin nan va retire sa mete lwen li.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Sila ki oprime malere a pou ogmante tèt li; ni sila k ap fè kado a rich yo, va rive nan povrete.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Apiye zòrèy ou pou tande pawòl a saj yo; epi aplike ou a konesans mwen.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
Paske sa va byen agreyab pou ou si ou kenbe yo anndan ou, pou yo toujou prè sou lèv ou.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Pou konfyans ou kapab nan SENYÈ a, mwen te enstwi ou jodi a, menm ou menm nan.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Èske mwen pa t ekri ou trant bèl bagay, de konsèy ak konesans yo?
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
Pou fè ou konnen vrè pawòl verite yo, pou ou kab byen reponn sila ki te voye ou a?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Pa vòlè malere a paske li pòv, ni kraze aflije nan pòtay la;
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
paske, SENYÈ a va plede ka yo e pran lavi a sila ki vòlè yo.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Pa asosye ak yon nonm ki livre a kòlè; oswa ale ak yon moun kolerik,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
sinon, ou va aprann mès li yo e jwenn yon pèlen pou tèt ou.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Pa konte pami sila ki sèvi kon garanti yo, pami sila ki fè sekirite pou dèt yo.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
Si ou pa gen mwayen pou ou kab peye, poukisa ou ta kite l rale kabann nan sòti anba ou?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Pa deplase ansyen bòn ke papa zansèt nou yo te mete a.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Èske ou wè yon nonm byen abil nan travay li? Li va kanpe devan wa yo; li p ap oblije kanpe devan nenpòt kalite vye moun.
