Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Betere is a good name, than many richessis; for good grace is aboue siluer and gold.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
A riche man and a pore man metten hem silf; the Lord is worchere of euer eithir.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
A felle man seeth yuel, and hidith him silf; and an innocent man passid, and he was turmentid bi harm.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
The ende of temperaunce is the drede of the Lord; richessis, and glorye, and lijf.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Armuris and swerdis ben in the weie of a weiward man; but the kepere of his soule goith awey fer fro tho.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
It is a prouerbe, A yong wexynge man bisidis his weie, and whanne he hath wexe elde, he schal not go awei fro it.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
A riche man comaundith to pore men; and he that takith borewyng, is the seruaunt of the leenere.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
He that sowith wickidnes, schal repe yuels; and the yerde of his yre schal be endid.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
He that is redi to merci, schal be blessid; for of his looues he yaf to a pore man. He that yyueth yiftis, schal gete victorie and onour; forsothe he takith awei the soule of the takeris.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Caste thou out a scornere, and strijf schal go out with hym; and causis and dispisyngis schulen ceesse.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
He that loueth the clennesse of herte, schal haue the kyng a freend, for the grace of hise lippis.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
The iyen of the Lord kepen kunnyng; and the wordis of a wickid man ben disseyued.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
A slow man schal seie, A lioun is withoutforth; Y schal be slayn in the myddis of the stretis.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
The mouth of an alien womman is a deep diche; he to whom the Lord is wrooth, schal falle in to it.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Foli is boundun togidere in the herte of a child; and a yerde of chastisyng schal dryue it awey.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
He that falsli chalengith a pore man, to encreesse hise owne richessis, schal yyue to a richere man, and schal be nedi.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
My sone, bowe doun thin eere, and here thou the wordis of wise men; but sette thou the herte to my techyng.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
That schal be fair to thee, whanne thou hast kept it in thin herte, and it schal flowe ayen in thi lippis.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
That thi trist be in the Lord; wherfor and Y haue schewid it to thee to dai.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Lo! Y haue discryued it in thre maneres, in thouytis and kunnyng,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
that Y schulde schewe to thee the sadnesse and spechis of trewthe; to answere of these thingis to hem, that senten thee.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Do thou not violence to a pore man, for he is pore; nethir defoule thou a nedi man in the yate.
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
For the Lord schal deme his cause, and he schal turmente hem, that turmentiden his soule.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Nyle thou be freend to a wrathful man, nether go thou with a wood man;
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
lest perauenture thou lerne hise weies, and take sclaundir to thi soule.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Nyle thou be with hem that oblischen her hondis, and that proferen hem silf borewis for dettis; for if he hath not wherof he schal restore,
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
what of cause is, that thou take awei hilyng fro thi bed?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Go thou not ouer the elde markis, whiche thi faders han set.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Thou hast seyn a man smert in his werk; he schal stonde bifore kyngis, and he schal not be bifor vnnoble men.
