Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
More choice, is a name, than great riches, beyond silver and gold, is pleasant grace.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
The rich and the poor, meet together, the maker of them all, is Yahweh.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
A prudent man, seeth calamity, and hideth himself, but, the simple, pass on, and suffer.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
The reward of humility, is the reverence of Yahweh, riches, and honour, and life.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Thorns and snares, are in the way of the perverse, —he that guardeth his soul, shall be far from them.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Train up a youth, in the direction of his duty, even when he becometh old, he will not depart from it.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
The rich, over the poor, beareth rule, —and, slave, is the borrower to the lender.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
He that soweth perversity, shall reap trouble, and, the rod of his wrath, shall be ready.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
A benevolent eye, the same, shall be blessed, —because he hath given of his bread to the poor.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Drive away the scoffer, that strife may depart, and quarrel, and contempt may cease.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Yahweh loveth the pure in heart, gracious are his lips, his friend is the king!
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
The eyes of Yahweh, watch over knowledge, therefore hath he overturned the words of the treacherous.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Saith the sluggard, A lion outside! Amidst the broadways, shall I be slain.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
A deep chasm, is the mouth of strange women, he with whom Yahweh is indignant, falleth there.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Foolishness, is bound up in the heart of a youth, the rod of correction, shall drive it far from him.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
He that oppresseth the poor, to make increase for himself, giving to the rich, shall surely come to want.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Incline thine ear and hear the words of wise men, then, thy heart, wilt thou apply to my teaching;
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
For sweet shall they be, when thou shalt keep them in thine inmost mind, they shall fit well together, upon thy lips.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
That in Yahweh may be thy trust, I have made them known to thee to-day, even to thee.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Have I not written for thee noble things, with counsels and knowledge:
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
To cause thee to know the meaning of faithful sayings, that thou mayest give back faithful sayings to them who ask thee.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Do not rob the poor, because he is poor, neither crush thou the oppressed in the gate;
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
For, Yahweh, will plead their cause, and will despoil their despoilers of life.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Do not have friendship with one given to anger, and, with a wrathful man, shall thou not enter in:
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
Lest thou learn his ways, and take a snare to thy soul.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Be not of them who strike hands, of them who are sureties for debts:
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
If thou hast nothing to pay, why should one take away thy bed from under thee?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Do not move back the ancient boundary, which thy father’s made.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Seest thou a man prompt in his business? before kings, shall he stand, he shall not stand before men who are obscure.
