Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
A good name is rather to be chosen than great riches; And better is good-will than silver and gold.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
The rich and the poor meet together; The LORD is the Maker of them all.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
The prudent man seeth the evil, and hideth himself; But the simple rush on, and are punished.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
By humility and the fear of the LORD Are riches and honor and life.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Thorns and snares are in the way of the deceitful; He that will preserve his life will be far from them.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Train up a child in accordance with his way, And when he is old he will not depart from it.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
The rich ruleth over the poor, And the borrower is servant to the lender.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
He who soweth iniquity shall reap calamity, And the rod of his punishment is prepared.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
He who hath a bountiful eye shall be blessed, Because he giveth of his bread to the poor.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Cast out the scoffer, and contention will go out; Yea, strife and reproach will cease.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
He who loveth purity of heart, Grace is upon his lips, and the king will be his friend.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
The eyes of the LORD watch over knowledge; But he overthroweth the words of the treacherous.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
The slothful man saith, “There is a lion without; I shall be slain in the streets.”
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
The mouth of strange women is a deep pit; He with whom the LORD is angry shall fall therein.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Folly is bound to the heart of a child; But the rod of correction will drive it far from him.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
He that oppresseth the poor to increase his wealth, And he that giveth to the rich, shall surely come to want.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Incline thine ear, and hear the words of the wise, And give heed to my instruction!
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
For it will be a pleasant thing, if thou keep them in thy bosom, When they are altogether established upon thy lips.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
That thy trust may be in the LORD, I have this day given to thee instruction, yea, to thee.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Behold, I have written to thee excellent things Concerning counsel and knowledge;
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
That I may make thee know rectitude, and words of truth; That thou mayst bring back words of truth to them that send thee.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Rob not the poor man, because he is poor, Nor crush thou the destitute at the gate;
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
For the LORD will maintain their cause, And despoil their spoilers of life.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Make no friendship with a passionate man, Nor be the companion of a man prone to wrath;
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
Lest thou learn his ways, And take to thyself a snare.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Be not thou one of those who strike hands, Of those who are sureties for debts.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
When thou hast nothing to pay, Why should thy bed be taken from under thee?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Remove not the ancient landmark, Which thy fathers have made.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Seest thou a man diligent in his business? He shall be the minister of kings; He shall not serve obscure men.
