Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
A name is chosen rather than much wealth, Than silver and than gold—good grace.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Rich and poor have met together, YHWH [is] the Maker of them all.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
The prudent has seen the evil, and is hidden, And the simple have passed on, and are punished.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
The end of humility [is] the fear of YHWH, riches, and honor, and life.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Thorns [and] snares [are] in the way of the perverse, Whoever is keeping his soul is far from them.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Give instruction to a youth about his way, Even when he is old he does not turn from it.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
The rich rules over the poor, And a servant [is] the borrower to the lender.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Whoever is sowing perverseness reaps sorrow, And the rod of his anger wears out.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
The good of eye—he is blessed, For he has given of his bread to the poor.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Cast out a scorner—and contention goes out, And strife and shame cease.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Whoever is loving cleanness of heart, His lips [are] grace, A king [is] his friend.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
The eyes of YHWH have kept knowledge, And He overthrows the words of the treacherous.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
The slothful has said, “A lion [is] outside, I am slain in the midst of the broad places.”
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
The mouth of strange women [is] a deep pit, The abhorred of YHWH falls there.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Folly is bound up in the heart of a youth, The rod of discipline puts it far from him.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
He [who] is oppressing the poor to multiply his [riches], Is giving to the rich—only to want.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Incline your ear, and hear words of the wise, And set your heart to my knowledge,
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
For they are pleasant when you keep them in your heart, They are prepared together for your lips.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
That your trust may be in YHWH, I caused you to know today, even you.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Have I not written to you three times With counsels and knowledge?
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
To cause you to know the certainty of sayings of truth, To return sayings of truth to those sending you.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Do not rob the poor because he [is] poor, And do not bruise the afflicted in the gate.
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
For YHWH pleads their cause, And has spoiled the soul of their spoilers.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Do not show yourself friendly with an angry man, And do not go in with a man of fury,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
Lest you learn his paths, And have received a snare to your soul.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Do not be among those striking hands, Among sureties [for] burdens.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
If you have nothing to pay, Why does he take your bed from under you?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Do not remove a border of ancient times, That your fathers have made.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Have you seen a man speedy in his business? He stations himself before kings, He does not station himself before obscure men!
