Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
A good name is preferable to abundant riches, and good grace, to silver and to gold.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
The rich and poor meet together: the Lord is the maker them all.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
The prudent foreseeth the evil, and hideth himself; but the simple pass on, and are punished.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
The reward of humility [and] the fear of the Lord are riches and honor, and life.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Thorns and snares are on the way of a perverse man: he that doth guard his soul will keep far from them.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Train up the lad in accordance with his course: even when he groweth old, will he not depart from it.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
A rich man ruleth over the poor, and the borrower is servant to the man that lendeth.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
He that soweth injustice will reap wrong-doing; and the rod of God's wrath will not fail.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
A man of a benevolent eye will indeed be blessed; for he giveth of his bread to the poor.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Drive away the scorner, and strife will go off; and then will cease contention and dishonor.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
He that loveth with a pure heart, and hath grace on his lips, will have the king as his friend.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
The eyes of the Lord guard knowledge, and he overturneth the words of the treacherous.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
The slothful saith, There is a lion without, in the midst of the streets shall I be murdered.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
A deep pit is the mouth of adulterous women: he that hath obtained the indignation of the Lord will fall thereinto.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
When folly is bound fast to the heart of a lad, the rod of correction must remove it far from him.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
He that oppresseth the poor to increase his riches, [must at length] give to the rich, and come only to want.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Incline thy ear, and hear the words of the wise, and apply thy heart unto my knowledge.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
For it is a pleasant thing if thou keep them within thy bosom, if they be altogether firmly seated upon thy lips.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
That thy trust may be in the Lord, have I made them known to thee this day, yea, even to thee.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Have not I written for thee excellent things in counsels and knowledge,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
That I might make thee know rectitude, the sayings of truth; that thou mightest bring back answers of truth to those that send thee?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Rob not the poor, because he is poor, neither crush the afflicted in the gate;
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
For the Lord will plead their cause, and despoil the life of those that despoil them.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Make no friendship with a man given to anger; and with a man of fury thou must have no intercourse:
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
Lest thou learn his ways, and get a snare for thy own soul.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Be not one of those that pledge their hand, or of those that are sureties for debts.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
If thou have nothing to pay, why should he take away thy bed from under thee?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Remove not the ancient landmark, which thy fathers have established.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Seest thou a man that is diligent in his work? before kings may he place himself: let him not place himself before obscure men.
