Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
A good name is to be chosen aboue great riches, and louing fauour is aboue siluer and aboue golde.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
The rich and poore meete together: the Lord is the maker of them all.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
A prudent man seeth the plague, and hideth himselfe: but the foolish goe on still, and are punished.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
The rewarde of humilitie, and the feare of God is riches, and glory, and life.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Thornes and snares are in the way of the frowarde: but he that regardeth his soule, will depart farre from them.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Teache a childe in the trade of his way, and when he is olde, he shall not depart from it.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
The rich ruleth the poore, and the borower is seruant to the man that lendeth.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
He that soweth iniquitie, shall reape affliction, and the rodde of his anger shall faile.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
He that hath a good eye, he shalbe blessed: for he giueth of his bread vnto the poore.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Cast out the scorner, and strife shall go out: so contention and reproche shall cease.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Hee that loueth purenesse of heart for the grace of his lippes, the King shalbe his friend.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
The eyes of the Lord preserue knowledge: but hee ouerthroweth the wordes of the transgressour.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
The slouthfull man saith, A lyon is without, I shall be slaine in the streete.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
The mouth of strage women is as a deepe pit: he with whom the Lord is angry, shall fall therein.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Foolishnesse is bounde in the heart of a childe: but the rodde of correction shall driue it away from him.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Hee that oppresseth the poore to increase him selfe, and giueth vnto the riche, shall surely come to pouertie.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Incline thine eare, and heare the wordes of the wise, and apply thine heart vnto my knowledge.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
For it shalbe pleasant, if thou keepe them in thy bellie, and if they be directed together in thy lippes.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
That thy confidence may be in the Lord, I haue shewed thee this day: thou therefore take heede.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Haue not I written vnto thee three times in counsels and knowledge,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
That I might shewe thee the assurance of the wordes of trueth to answere the wordes of trueth to them that sende to thee?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Robbe not the poore, because hee is poore, neither oppresse the afflicted in iudgement.
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
For the Lord will defende their cause, and spoyle the soule of those that spoyle them.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Make no friendship with an angrie man, neither goe with the furious man,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
Least thou learne his wayes, and receiue destruction to thy soule.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Be not thou of them that touch the hand, nor among them that are suretie for debts.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
If thou hast nothing to paye, why causest thou that he should take thy bed from vnder thee?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Thou shalt not remooue the ancient bounds which thy fathers haue made.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Thou seest that a diligent man in his businesse standeth before Kings, and standeth not before the base sort.
