Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
A fair name is better than much wealth, and good favour is above silver and gold.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
The rich and the poor meet together; but the Lord made them both.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
An intelligent man seeing a bad man severely punished is himself instructed, but fools pass by and are punished.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
The fear of the Lord is the offspring of wisdom, and wealth, and glory, and life.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Thistles and snares are in perverse ways; but he that keeps his soul will refrain from them.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
The rich will rule over the poor, and servants will lend to their own masters.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
He that sows wickedness shall reap troubles; and shall fully receive the punishment of his deeds. God loves a cheerful and liberal man; but [a man] shall fully prove the folly of his works.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
He that has pity on the poor shall himself be maintained; for he has given of his own bread to the poor. He that gives liberally secures victory an honour; but he takes away the life of them that posses [them].
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Cast out a pestilent person from the council, and strife shall go out with him; for when he sits in the council he dishonours all.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
The Lord loves holy hearts, and all blameless persons are acceptable with him: a king rules with his lips.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
But the eyes of the Lord preserve discretion; but the transgressor despises [wise] words.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
The sluggard makes excuses, and says, [There is] a lion in the ways, and murderers in the streets.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
The mouth of a transgressor is a deep pit; and he that is hated of the Lord shall fall into it. Evil ways are before a man, and he does not like to turn away from them; but it is needful to turn aside from a perverse and bad way.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Folly is attached to the heart of a child, but the rod and instruction are [then] far from him.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
He that oppresses the poor, increases his own substance, yet gives to the rich so as to make it less.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Incline thine ear to the words of wise men: hear also my word, and apply thine heart,
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
that thou mayest know that they are good: and if thou lay them to heart, they shall also gladden thee on thy lips.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
That thy hope may be in the Lord, and he may make thy way known to thee.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
And do thou too repeatedly record them for thyself on the table of thine heart, for counsel and knowledge.
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
I therefore teach thee truth, and knowledge good to hear; that thou mayest answer words of truth to them that question thee.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Do no violence to the poor, for he is needy: neither dishonour the helpless [man] in the gates.
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
For the Lord will plead his cause, and thou shalt deliver thy soul in safety.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Be not companion to a furious man; neither lodge with a passionate man:
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
lest thou learn of his ways, and get snares to thy soul.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Become not surety from respect of a man's person.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
For if those have not whence to give compensation, they will take the bed [that is] under thee.
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Remove not the old landmarks, which thy fathers placed.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
It is fit that an observant man and [one] diligent in his business should attend on kings, and not attend on slothful men.
