Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Nying maber oloyo bedo gi mwandu mathoth; bedo gi pwoch ber moloyo fedha gi dhahabu.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Onge pogruok e kind jamoko kod jachan: Nikech Jehova Nyasaye e Jachwechgi duto.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Ngʼat mariek neno masira kabiro kendo opondo, to ngʼat mofuwo dhiyo adhiya nyime ma ohinyre.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Bolruok kod luoro Jehova Nyasaye kelo mwandu gi luor kod dak amingʼa.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Yore joma timo richo opongʼ gi kudho kod obadho; to ngʼat morito chunye obedo mabor kodgi.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Puonj nyathi e yo monego odhiye, to ka obedo maduongʼ to ok obi baro oa kuome.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Jochan gin wasumb jo-mwandu, to ngʼat moholo gimoro bedo misumba ngʼat mohole.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Ngʼatno mochwowo timbe richo kayo thagruok, to ludhe mar mirima ibiro ketho.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Ngʼat mangʼwon noyud gweth, nimar opogo chiembe kod jochan.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Riemb ngʼat ma jaro ji, to lweny bende aa, dhawo kod kinyruok rumo.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Ngʼat ma chunye ler kendo ma wuoyo gi ngʼwono biro bedo osiep ruoth.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Wangʼ Jehova Nyasaye rito ngʼeyo; to orundo weche mag jogo ma ok jo-adiera.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Jasamuoyo wacho niya, “Sibuor ni oko!” Kata, “Ibiro nega e yore mag dala!”
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Dho dhako ma jachode en bur matut; ngʼatno manie bwo mirimb Jehova Nyasaye biro lingʼore e iye.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Fuwo otwere e chuny nyathi, to ludh kum biro riembe mabor kode.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Ngʼat mathiro jochan mondo mwandune omedre kod ngʼat machiwo mich ne jomoko biro bedo jochan.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Chik iti kendo iwinj weche mag jomariek; ket chunyi ne gima apuonjo,
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
nimar en mor ka ikanogi ei chunyi kendo bed kodgi moikore e dhogi.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Mondo omi ibed gi geno kuom Jehova Nyasaye; apuonji tinendeni, in bende.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Donge asendikoni weche mowachi piero adek, weche mag puonj kod ngʼeyo,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
mapuonjou adiera gi weche migeno, mondo ichiw dwoko mowinjore ne ngʼat mane oori?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Kik ima jachan nikech gin jochan kendo kik ihiny joma ochando man-gi dwaro e kar bura,
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
nimar Jehova Nyasaye biro chwako buchgi, kendo tieko ngima joma tieko ngimagi.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Kik imak osiep gi ngʼat ma iye wangʼ piyo; kik iriwri bende gi ngʼatno makecho piyo,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
dipo nono ka ipuonjori yorene, ma iwuon idonj e obadho.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Kik ibed ngʼatno matimo singruok kata machungʼ ne ngʼato e gope;
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
ka ionge gi yo kaka dichul, nono to wuon gowino nyalo kawo kitandani.
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Kik igol kidi mar kiewo machon mane oket gi kweregi.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Bende ineno ngʼat molony e tije? Obiro tiyo ne ruodhi, ok onyal tiyo ne ji ma ok ongʼere.
