Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Angraenghaih pongah loe ahmin hoihhaih to qoih han hoih kue; sui hoi sumkanglung pongah doeh amlunghaih to koeh kue han oh.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Long angraeng hoi kamtang anghmonghaih loe hae tiah oh: nihnik loe Sithaw mah ni sak hmaek.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Khopoek thaih kami loe raihaih to hnukcoek pongah ayae ving; toe poekhaih tidoeh tawn ai kami loe caeh moe, raihaih to tongh.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Minawk tlim ah khosakhaih hoi Angraeng zithaih mah angraenghaih, pakoehhaih hoi hinghaih to tacawtsak.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Poek angkawn kami caehhaih loklam loe soekhring hoi thaang hoiah koi; toe a hinghaih angvaeng kami mah loe ahmuen kangthla ah amhoe taak ving.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Nawkta mah pazui han ih loklam to patuk ah; to naah ni a qoeng tahang naah, to loklam hoiah amkhraeng mak ai.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Angraeng kami mah kamtang kami to uk, hmuenmae coi kami loe coisakkung ih tamna ah oh.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Sethaih amu haeh kami loe sethaih to aat tih; anih palungphuihaih quiboeng loe amro tih.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Kami tahmenhaih mik to tawnh moe, amtang kami han paek koehhaih palungthin hoiah paek kami loe tahamhoih tih.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Minawk khet patoek kami to haek oh, lok angaekhaih to amding tih; angzoehhaih hoi kasae thuihaih doeh boeng tih.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Poektoeng kami loe, tahmenhaih hoiah lokthuih pongah, siangpahrang loe anih ih ampui ah om tih.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Angraeng ih mik mah loe palunghahaih lok to pakaa moe, zaehaih sak koeh kami ih loknawk loe tiah doeh sah pae ai.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Thasae kami loe tasa bangah kaipui oh! Minawk mah na hum tih, tiah thuih.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Sava laep ah zaehaih sah nongpata ih pakha loe kathuk tangqom ah oh; Angraeng mah panuet ih kami loe to tangqom thungah krah tih.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Nawkta ih palung loe amthuhaih mah zaeng; toe thuitaekhaih cung mah to amthuhaih to kangthla ah haek ving tih.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Angraeng thai hanah amtang kaminawk to pacaekthlaek moe, angraeng kami hanah tamquta hoiah tangqum paek kami loe amtang tih.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Naa to patueng ah loe palungha kami ih loknawk to tahngai ah; ka palunghahaih hae na palung thungah khrum ah.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
Palung thungah na khrum nahaeloe anghoehaih ah om tih; na pahni ah doeh suem ah.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Angraeng ah nam ha thai hanah, vaihniah kang patuk boeh.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Kahoih koek poekhaih hoi palunghahaih loknawk to kang tarik pae boeh,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
loktang lok to na panoek thaih moe, nang khae patoeh ih kaminawk khaeah, loktang lok na thuih pae let thai hanah, kang pat boeh na ai maw?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Amtang pongah kamtang ih hmuen to lomh pae o hmah; patangkhang kami to lokcaekhaih ahmuen ah pacaekthlaek o hmah.
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
Angraeng mah nihcae kawng to thui ueloe, nihcae hinghaih paro kami to amrosak toeng tih.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Poek amthueng kami to ampui ah sah hmah; palungphui thaih kami hoi nawnto caeh hmah;
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
anih ih kuu na la moeng ueloe, na hinghaih to thaang pongah aman moeng tih.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Minawk ih laiba pathok pae hanah lokmaihaih sah hmah, to tih ai boeh loe lokkamhaih to sah hmah.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
Laiba pathok hanah phoisa na tawn ai nahaeloe, na iihkhun to na paek han maw?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Nam panawk mah quenh tangcae ih prae angzithaih ramri to pathui hmah.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Kahoih ah toksah kami to na hnuk maw? To kami loe kami rumram ih toksah mak ai, siangpahrang ih tok ni sah tih.
