Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Yaxşı ad böyük sərvətdən, Lütfkarlıq isə qızıl-gümüşdən üstündür.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Zəngin və yoxsul insan bir şeydə bir-birinə bənzəyir – Hər ikisini yaradan Rəbdir.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Uzaqgörən qabaqcadan şəri görüb ondan qaçar, Cahil isə irəli çıxar, ziyan tapar.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
İtaətkarlığın və Rəbb qorxusunun nəticəsi Sərvət, şərəf, həyatdır.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Əyri yol tikanlıdır, orada tələlər var, Canını qoruyan bundan uzaqlaşar.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Uşağa tərbiyə ver ki, layiqli yol tutsun, O qocalanda da bu yoldan dönməz.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Zəngin yoxsulun ağası olar, Borclu adam borc verənə qul olar.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Haqsızlıq əkən şər biçər, Onun qəzəbinin dəyənəyi məhv edilər.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Əliaçıq bərəkət qazanar, Çünki çörəyindən kasıba paylar.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Rişxəndçi adamı qovsan, münaqişə qurtarar, Çəkişmə, şərəfsizlik sona çatar.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Ürək təmizliyini sevən, Dilindən lütfkar sözlər tökülən padşahın dostudur.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Rəbbin gözləri biliyi qoruyar, Xainin sözlərini isə boşa çıxarar.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Tənbəl deyər: «Bayırda aslan var, Küçəyə çıxsam, məni parçalar».
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Əxlaqsız qadının ağzı dərin çuxura oxşar, Rəbbin lənətinə gələn ora yıxılar.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Səfehlik uşağın qəlbindən yapışar, Kötəklə tənbeh ediləndə bu ondan uzaqlaşar.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Varlanmaq üçün kasıba zülm edən, Zəngin adama verən ehtiyaca düşər.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Qulağını aç, hikmətlilərin sözlərini eşit, Ürəyini mənim biliyimə ver.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
Onları sinənə doldursan, Onların hamısını dilinə salsan, yaxşı olar.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Rəbbə güvənəsən deyə Bu gün bunları sənə bildirirəm.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Sənə nəsihətlə, biliklə dolu əla məsəllər yazmamışammı?
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
Qoy bunlar haqq sözün həqiqətini sənə bildirsinlər ki, Hara səni göndərsələr, düz məlumat gətirəsən.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Kasıbı fəqir olduğu üçün soyma, Darvazada məzlumu zülmə salma.
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
Çünki onların münaqişəsinə Rəbb baxar, Onları soyanları soyub-talayar.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Tez qəzəblənənə yoldaş olma, Kəmhövsələ ilə yola çıxma.
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
Yoxsa onun yollarına alışarsan, Canını tələyə salarsan.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Başqalarının borclarına zamin durmaqdan, Belə işə əl atmaqdan çəkin.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
Ödəməyə pulun olmasa, Altından yatağını apararlar.
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Ata-babalarından qalan Qədim sərhəd daşının yerini dəyişmə.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
İşində mahir olanı görürsənmi? Sıravi adamların deyil, şahların hüzurunda dayanar.
