Példabeszédek 21
1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Padishahning köngli ériqlardiki sudek Perwerdigarning qolididur; [Perwerdigar] qeyerge toghrilisa, shu terepke mangidu.
2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
Insan özining hemme qilghan ishini toghra dep biler; Lékin Perwerdigar qelbdiki niyetlerni tarazigha sélip tartip körer.
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
Perwerdigarning neziride, Heqqaniyliq bilen adalet yürgüzüsh qurbanliq qilishtin ewzeldur.
4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
Tekebbur közler, meghrur qelb, yamanlarning chirighi — hemmisi gunahtur.
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
Estayidil kishilerning oyliri ularni peqet bayashatliqqa yétekler; Chéchilangghularning oyliri bolsa, ularni peqet yoqsuzluqqila yétekler.
6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
Yaghlima til bilen érishken bayliqlar, Ölümni izdep yürgenler qoghlap yürgen bir tütünla, xalas.
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
Yamanlarning zalimliqi özlirini chirmiwalar; Chünki ular adalet yolida méngishni ret qilghan.
8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Jinayetkar mangidighan yol nahayiti egridur; Sap dil ademning herikiti tüptüzdur.
9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
Soqushqaq xotun bilen [azade] öyde bille turghandin köre, Ögzining bir bulungida [yalghuz] yétip qopqan yaxshi.
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
Yaman kishining köngli yamanliqqila hérismendur; U yéqinighimu shapaet körsetmes.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
Hakawurning jazagha tartilishi, bilimsizge ibret bolar; Dana kishi qobul qilghan nesihetlerdin téximu köp bilim alar.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
Heqqaniy Bolghuchi yamanning öyini közler; U haman yamanlarni yamanliqqa qoyup yiqitar.
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
Miskinlerning nalisigha quliqini yoputup kari bolmighuchi, Axiri özi peryad kötürer, Biraq héchkim perwa qilmas.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Yoshurun sowghat ghezepni basar; Yeng ichide bérilgen para qehr-ghezepni peseyter.
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
Adaletni beja keltürüsh heqqaniylarning xushalliqidur, Biraq yamanliq qilghuchilargha wehimidur.
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Hékmet yolidin ézip ketken kishi, Erwahlarning jamaiti ichidikilerdin bolup qalar.
17 Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Tamashagha bérilgen kishi namrat qalar; Yagh chaynashqa, sharab ichishke amraq béyimas.
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
Yaman adem heqqaniy adem üchün görü pulining ornida qalar; [Ézilgen] duruslarning ornigha iplaslar qalar.
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
Soqushqaq we térikkek ayal bilen ortaq turghandin, Chöl-bayawanda yalghuz yashighan yaxshidur.
20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
Aqilanining öyide bayliq bar, zeytun may bar; Biraq exmeqler tapqinini utturluq buzup-chachar.
21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
Heqqaniyet, méhribanliqni izdigüchi adem, Hayat, heqqaniyet we izzet-hörmetke érisher.
22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
Dana kishi küchlükler shehirining sépiligha yamishar, Ularning tayanchi bolghan qorghinini ghulitar.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
Öz tiligha, aghzigha ige bolghan kishi, Jénini awarichiliklerdin saqlap qalar.
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
Chongchiliq qilghanlar, «Hakawur», «hali chong», «mazaqchi» atilar.
25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
Hurun kishi öz nepsidin halak bolar, Chünki uning qoli ishqa barmas;
26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
Nepsi yaman bolup u kün boyi teme qilip yürer; Biraq heqqaniy adem héchnémini ayimay sediqe qilar.
27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
Yaman ademning qurbanliqi Perwerdigargha yirginchliktur; Rezil gherezde epkélin’gen bolsa téximu shundaqtur!
28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
Yalghan guwahliq qilghuchi halak bolar; Eyni ehwalni anglap sözligen kishining sözi ebedgiche aqar.
29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Yaman adem yüzini qélin qilar; Durus kishi yolini oylap puxta basar.
30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
Perwerdigargha qarshi turalaydighan héchqandaq danaliq, eqil-paraset yaki tedbir yoqtur.
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
Atlar jeng küni üchün teyyar qilin’ghan bolsimu, Biraq ghelibe-nijat peqet Perwerdigardindur.
