Példabeszédek 21
1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Omutima gwa kabaka guli ng’amazzi agakulukutira mu mukono gwa Mukama, era agukyusiza gy’ayagala yonna.
2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
Buli kkubo lya muntu liba ng’ettuufu mu maaso ge, naye Mukama apima omutima.
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
Okukola ebituufu n’eby’amazima kisanyusa Mukama okusinga ssaddaaka.
4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
Amaaso ageegulumiza, n’omutima ogw’amalala, ye ttabaaza y’ababi, era ebyo kwonoona.
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
Enteekateeka z’omunyiikivu zivaamu magoba meereere, naye okwanguyiriza okutalina nteekateeka kuvaamu bwavu.
6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
Okufuna obugagga n’olulimi olulimba, mpewo buwewo etwalibwa eruuyi n’eruuyi era mutego gwa kufa.
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
Obukambwe bw’ababi bulibamalawo, kubanga bagaana okukola eby’ensonga.
8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Ekkubo ly’abazza emisango liba kyamu, naye ery’abataliiko musango liba golokofu.
9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
Okusula ku kasolya k’ennyumba, kisinga okubeera mu nnyumba n’omukazi omuyombi.
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
Emmeeme y’omubi yeegomba okukola ebibi; talaga muliraanwa we kisa n’akatono.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
Omukudaazi bw’abonerezebwa, atalina magezi agafuna; n’ow’amagezi bw’ayigirizibwa afuna okutegeera.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
Katonda alaba ebifa mu nnyumba y’omubi, era abakozi b’ebibi abazikkiririza ddala.
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
Oyo aziba amatu ge eri okulaajana kw’omwavu, naye alikoowoola nga talina amwanukula.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Ekirabo ekigabire mu kyama kikakkanya obusungu obungi, n’enguzi ebikiddwa mu munagiro eggyawo ekiruyi ekingi.
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
Ensonga bwe zisalibwa mu bwenkanya, lye ssanyu eri abatuukirivu, naye kiba kyekango eri abakozi b’ebibi.
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Omuntu awaba okuva mu kkubo ly’okutegeera, agukira mu bafu.
17 Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Aganza eby’amasanyu anaabanga mwavu, n’oyo ayagala omwenge n’amafuta taligaggawala.
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
Abakozi b’ebibi batuukibwako emitawaana egyandigudde ku balungi, n’ekyandituuse ku b’amazima kituuka ku batali beesigwa.
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
Okubeera mu ddungu, kisinga okubeera n’omukazi omuyombi anyiiganyiiga.
20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
Mu nnyumba y’omutuukirivu mubaamu eby’obugagga eby’omuwendo, naye omusirusiru ebibye byonna abyonoona.
21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
Agoberera obutuukirivu n’ekisa, alibeera n’obulamu obukulaakulana n’ekitiibwa.
22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
Omuntu ow’amagezi alumba ekibuga eky’abazira nnamige, era n’asesebbula enfo yaabwe gye beesiga.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
Afuga akamwa ke n’olulimi lwe, yeewoonya emitawaana.
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
“Mukudaazi,” lye linnya ly’ab’amalala abeeraga, abeetwalira mu kwemanya okw’ekitalo mwe batambulira.
25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
Okwetaaga kw’omugayaavu lwe luliba olumbe lwe, kubanga emikono gye tegyagala kukola.
26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
Olunaku lwonna aba yeegomba kweyongezaako, naye omutuukirivu agaba awatali kwebalira.
27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
Ssaddaaka y’omubi ya muzizo, na ddala bw’agireeta ng’alina ekigendererwa ekitali kirungi.
28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
Omujulizi ow’obulimba alizikirira, naye ekigambo ky’oyo ayogera eby’amazima kiribeerera emirembe gyonna.
29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Omuntu omubi yeekazaakaza, naye omuntu ow’amazima yeegendereza amakubo ge.
30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
Tewali magezi, newaakubadde okutegeera, wadde ebiteeso ebiyinza okulemesa Mukama.
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
Embalaasi etegekerwa olunaku olw’olutalo, naye obuwanguzi buva eri Mukama.
