Példabeszédek 21
1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Kati na loboko na Yawe, motema ya mokonzi ezalaka lokola moluka oyo atindaka esika nyonso oyo alingi.
2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
Nzela nyonso ya moto emonanaka alima na miso na ye, kasi ezali Yawe nde amekaka mitema.
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
Na miso na Yawe, kosala makambo ya sembo mpe ya alima ezali motuya koleka bambeka ya kotumba.
4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
Miso ya lofundu, motema ya lolendo mpe kongenga ya bato mabe ezali masumu.
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
Mabongisi ya moto oyo asalaka mosala ememaka ye na bomengo, kasi kozala motema moto-moto ememaka na kozanga.
6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
Kozwa bomengo na nzela ya lokuta ezali kaka molinga oyo epanzanaka mpe motambo oyo ememaka na kufa.
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
Makambo ya bato mabe ebebisaka bango moko, pamba te baboyaka kosala makambo ya sembo.
8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Nzela ya moto mabe ezalaka na mabaku, kasi mosala ya moto ya peto ezalaka sembo.
9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
Kovanda na songe ya ndako ezali malamu koleka kovanda elongo na mwasi oyo aswanaka-swanaka.
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
Molimo ya moto mabe elingaka kaka makambo mabe; ata moninga na ye penza azwaka ngolu te na miso na ye.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
Tango bapesaka motioli etumbu, zoba akomaka moto ya bwanya; mpe tango bapesaka malako epai ya moto ya bwanya, azwaka solo boyebi.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
Nzambe ya sembo atalaka na bokebi makambo oyo esalemaka kati na bandako ya bato mabe, mpe akweyisaka bango kati na pasi.
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
Soki moto akangi matoyi na ye mpo na koboya koyoka koganga ya mobola, ye mpe bakoyanola ye te tango akoganga.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Likabo oyo bapesi na nkuku ekitisaka kanda, mpe kado oyo batie na tolo ekitisaka kanda makasi.
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
Ezali esengo mpo na moyengebene kosambisa makambo na sembo, kasi yango ezali pasi makasi mpo na bato oyo basalaka mabe.
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Moto oyo abungi nzela ya bwanya akovanda kati na lisanga ya bakufi.
17 Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Moto oyo alingaka biyenga akokoma mobola; moto oyo alingaka masanga ya vino mpe mafuta akotikala kokoma mozwi te.
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
Moto mabe azalaka lokola motuya oyo bafutaka mpo na kosikola moto ya sembo; moto ya sembo te azalaka lokola motuya oyo bafutaka mpo na kosikola moto ya alima.
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
Kovanda kati na esobe ezali malamu koleka kovanda esika moko na mwasi oyo aswanaka-swanaka mpe asilikaka-silikaka.
20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
Bilei ya kitoko mpe mafuta ezalaka kati na ndako ya moto ya bwanya, kasi moto oyo azangi mayele abebisaka yango.
21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
Moto oyo alukaka bosembo mpe bolingo akozwa bomoi, bomengo mpe lokumu.
22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
Moto ya bwanya abundisaka engumba ya bato ya makasi, mpe akweyisaka bandako ya makasi oyo bato batielaka mitema.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
Moto oyo abatelaka monoko mpe lolemo na ye abatelaka molimo na ye na pasi.
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
Kombo ya moto ya lofundu mpe ya lolendo ezali: « Motioli. » Asalaka makambo na lolendo oyo eleka ndelo.
25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
Baposa ya moto ya goyigoyi ekoboma ye, pamba te maboko na ye eboyaka kosala.
26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
Mokolo mobimba, akufaka na ye kaka na baposa makasi; kasi moto ya sembo apesaka na kobomba te.
27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
Mbeka ya moto mabe ezalaka nkele; ezalaka nkele koleka soki amemi yango na makanisi mabe.
28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
Motatoli ya lokuta akokufa, kasi moto oyo ayokaka akoloba tango nyonso.
29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Moto mabe akangaka elongi na ye, kasi moto ya sembo alendisaka nzela na ye.
30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
Liboso na Yawe, bwanya moko te, mayele moko te mpe toli moko te ekoki kolonga.
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
Mpunda ebongisama mpo na mokolo ya bitumba, kasi elonga ewutaka na Yawe.
