Példabeszédek 21
1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Ķēniņa sirds ir Tā Kunga rokā kā ūdens upes, un viņš to loka, kurp gribēdams.
2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
Ikvienam savi ceļi liekās taisni; bet Tas Kungs pārbauda sirdis.
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
Darīt, kas taisnība un tiesa, Tam Kungam vairāk patīk, nekā upuris.
4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
Acu lepnība un sirds greznība, bezdievīga spīdeklis, ir grēks.
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
Darbīga cilvēka nodomi ved tik pie vairuma; bet kas pārsteidzīgs, tiek pie trūkuma.
6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
Mantas ar meliem krāt ir zūdošs tvaiks tiem, kas meklē nāvi.
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
Bezdievīgo varas darbi posta pašus, ka liedzās taisnību darīt.
8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Līkus ceļus staigā blēdis, bet taisnais ir skaidrs savā darbā.
9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
Nama augšā kaktiņā dzīvot ir labāki, nekā namā kopā ar rējēju sievu.
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
Bezdievīga dvēsele kāro ļaunu; viņa acīs tuvākais neatrod žēlastības.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
Per garzobi, tad tas nejēga atjēgs; un pamāci prātīgo, tad viņš atzīs, kas der.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
Taisns (Dievs) skatās uz bezdievīgā namu; viņš bezdievīgos gāž nelaimē.
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
Kas ausi aizbāž priekš nabaga kliegšanas, tas arīdzan sauks un netaps paklausīts.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Dāvanas, klusu dotas, klusina bardzību, un dāvanas klēpī bargas dusmas.
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
Prieks ir taisnam taisnību darīt, bet ļaundarītājiem būs izbailes.
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Cilvēks, kas nomaldījies no labiem ceļiem, dabūs dusu miroņu draudzē.
17 Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Par tukšinieku paliks, kas līksmībā dzīvo, un kas vīnu un eļļu mīļo, tas nepaliks bagāts.
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
Bezdievīgais priekš taisnā top nodots, un nelietis sirdsskaidrā vietā.
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
Labāk dzīvot tukšā zemē, nekā pie rējējas un dusmīgas sievas.
20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
Gudra dzīvoklī ir mīlīga manta un eļļa; bet ģeķa cilvēks to izšķērdē.
21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
Kas dzenās pēc taisnības un apžēlošanas, atradīs dzīvību, taisnību un godu.
22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
Gudrais uzņem varenu ļaužu pilsētu un apgāž stiprumu, uz ko viņi paļaujas.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
Kas muti un mēli sargā, tas pasargā savu dvēseli no briesmām.
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
Kas pārgalvis un lepns, to pareizi sauc par zaimotāju, un ko viņš dara, ir traka pārgalvība.
25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
Slinkam gan iegribās, bet tas mirst; jo rokas liedzās strādāt.
26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
Cauru dienu viņam gribās un gribās; bet taisnais dod un neliedzās.
27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
Bezdievīgo upuris ir negantība; jo vairāk, kad to upurē ļaunā sirds padomā.
28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
Melu liecinieks ies bojā; bet vīrs, kas dzirdējis, varēs vienmēr runāt.
29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Bezdievīgam pierē bezkaunīga drošība; bet taisnais, šis drošs savā ceļā.
30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
Nedz gudrība, nedz saprašana, nedz padoms palīdz pret To Kungu.
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
Zirgu gan sakopj uz kaujas dienu; bet no Tā Kunga nāk uzvarēšana.
