< Példabeszédek 21 >
1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
sicut divisiones aquarum ita cor regis in manu Domini quocumque voluerit inclinabit illud
2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
omnis via viri recta sibi videtur adpendit autem corda Dominus
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
facere misericordiam et iudicium magis placent Domino quam victimae
4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
exaltatio oculorum et dilatatio cordis lucerna impiorum peccatum
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
cogitationes robusti semper in abundantia omnis autem piger semper in egestate
6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
qui congregat thesauros lingua mendacii vanus est et inpingetur ad laqueos mortis
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
rapinae impiorum detrahent eos quia noluerunt facere iudicium
8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
perversa via viri aliena est qui autem mundus est rectum opus eius
9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
melius est sedere in angulo domatis quam cum muliere litigiosa et in domo communi
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
anima impii desiderat malum non miserebitur proximo suo
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
multato pestilente sapientior erit parvulus et si sectetur sapientem sumet scientiam
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
excogitat iustus de domo impii ut detrahat impios in malum
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
qui obturat aurem suam ad clamorem pauperis et ipse clamabit et non exaudietur
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
munus absconditum extinguet iras et donum in sinu indignationem maximam
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
gaudium iusto est facere iudicium et pavor operantibus iniquitatem
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
vir qui erraverit a via doctrinae in coetu gigantum commorabitur
17 Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
qui diligit epulas in egestate erit qui amat vinum et pinguia non ditabitur
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
pro iusto datur impius et pro rectis iniquus
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
melius est habitare in terra deserta quam cum muliere rixosa et iracunda
20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
thesaurus desiderabilis et oleum in habitaculo iusti et inprudens homo dissipabit illud
21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
qui sequitur iustitiam et misericordiam inveniet vitam et iustitiam et gloriam
22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
civitatem fortium ascendit sapiens et destruxit robur fiduciae eius
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
qui custodit os suum et linguam suam custodit ab angustiis animam suam
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
superbus et arrogans vocatur indoctus qui in ira operatur superbiam
25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
desideria occidunt pigrum noluerunt enim quicquam manus eius operari
26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
tota die concupiscit et desiderat qui autem iustus est tribuet et non cessabit
27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
hostiae impiorum abominabiles quia offeruntur ex scelere
28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
testis mendax peribit vir oboediens loquitur victoriam
29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
vir impius procaciter obfirmat vultum suum qui autem rectus est corrigit viam suam
30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
non est sapientia non est prudentia non est consilium contra Dominum
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
equus paratur ad diem belli Dominus autem salutem tribuet